A Mentsük meg Verespatakot, egy évtizedes civil mozgalom, amit nem lehet és nem szabad el(párt)politizálni, annak ellenére, hogy a hatalmon lévő politikusok felelősséggel tartoznak a verespataki bányaprojekt kapcsán tett nyilatkozataikért, cselekedeteikért vagy akár tétlenségükért, amit a civil szervezetek és a választópolgárok felróhatnak vagy számonkérhetnek.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt több mint 300 ember csatlakozott aláírásával, ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet 77 civil szervezet bocsájtott ki augusztus elején, azt követően, hogy a verespataki Kirnyik hegyre ismét kiállították a régészeti mentesítési bizonylatot.
Az állásfoglalás ismételten felhívja a figyelmet a verespataki aranybányaprojekt kapcsán felvetődő súlyos környezeti, műemlékvédelmi, jogi és emberjogi valamint gazdasági problémákra és veszélyekre, és arra kérik Kelemen Hunort, hogy az általa vezetett minisztérium vonja vissza a régészeti mentesítési bizonylatot. Emlékeztetünk, hogy 2004-ben a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium már kibocsájtott egy hasonló bizonylatot a verespataki Kirnyik hegyre, amelyet a civil szervezetek bíróságon megtámadtak és 2007-ben a Brassói Törvényszék felsőfokon semmissé nyilvánított. Ugyanakkor a bányaprojektet ellenzik a történelmi egyházak, a Román Tudományos Akadémia, több mint 1000 tudós és kutató, az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete), számos romániai és külföldi civil szervezet és magánember, valamint – a határon átnyúló környezeti hatások kockázata miatt – a Magyar Állam.
Az állásfoglaláshoz most online aláírással is lehet csatlakozni a www.greendex.ro honlapon.
Hangsúlyozzuk, hogy a Zöld Erdély Egyesület és a Mentsük meg Verespatakot mozgalom, amelynek többek között mi is részesei vagyunk nemcsak környezetvédelmi, hanem szociális, emberjogi, műemlékvédelmi és gazdasági szempontból is károsnak ítéli ezt a bányaprojektet, ezért ennek megakadályozását és Verespatak fenntartható fejlődésének ösztönzését tűzte ki célul.
Azt elkerülendő, hogy kampányunkat, évtizedes önkéntes munkánkat és állásfoglalásunkat az érintett döntéshozók most elpolitizálják, személyes és magyar pártpolitikai üggyé degradálják ezúton kijelentjük, hogy a Verespatakért folytatott széleskörű civil tiltakozásnak semmilyen pártpolitikai célja és töltete nincs, nem volt és nem is lesz. Ugyanakkor elemi állampolgári jogunk véleményünk kinyilvánítása és mindazon megválasztott döntéshozók és politikusok tetteinek bírálása, akik a kétes verespataki bányaprojekt – vagy bármely más számunkra elfogadhatatlan projekt, intézkedés, törvénytervezet vagy döntés létrejöttét – megvalósítását hallgatólagosan, nyilatkozatok szintjén vagy konkrét tettekben támogatják. Mi nyitottak vagyunk a párbeszédre és az együttműködésre, de sohasem kötelezzük el magunkat egyetlen politikusnak vagy pártnak sem, hiszen mindig meghatározott ügyért, meggyőződésből és nem érdekből dolgozunk. Így jártunk és járunk el minden politikus esetében, legyen az bármilyen párt tagja, vagy akár a Román Állam elnöke. Ez a civil szervezetek lényege, kiváltsága és egyben erőssége is.
Tőlünk független dolog, hogy a jelenlegi – szerencsés vagy szerencsétlen – politikai konjunktúrában éppen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség adja annak a két minisztériumnak a vezetőjét, amelyek kulcsszerepet játszanak a verespataki aranybányaprojekt engedélyeztetésében.
Ugyanakkor kötelességünknek érezzük emlékeztetni, hogy az RMDSZ az elmúlt években következetesen és határozottan ellenezte a verespataki bányatervet és egyáltalán a ciántechnológiás bányászatot, míg most Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint, az RMDSZ-nek nincs határozott álláspontja Verespatak kapcsán.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a szövetség jelenlegi képviselőit és szenátorait a 2008-as parlamenti választási program alapján szavazták meg az állampolgárok, amely expliciten tartalmazza: „Határozottan ellenezzük a ciános technológiát használó bányászati tevékenységeket (figyelembe véve a megelőzés elvét, a környezetünk és természeti értékeink megóvását kívánjuk biztosítani).” Sajnálattal kell látnunk, hogy Borbély László, akit ezzel a választási programmal szavaztak meg parlamenti képviselőnek, most környezetvédelmi(!) miniszterként a svédországi látogatását emlegeti és a ciántechnológia mellett érvel: „Egy Svédországban működő ciántechnológiás aranybányát meglátogatva azt tapasztaltam, hogy ott zárt, hermetikus rendszerben dolgoznak, a nap 24 órájában monitorozzák a feldolgozást, és a tározótóba juttatott ipari víznek már semmiféle ciántartalma nincs. Tehát lehetséges.”
Ugyanakkor egy teljesebb kép érdekében az állampolgároknak azt is tudniuk kell, hogy jelenleg évente mintegy 1.000 tonna nátrium-cianidot használ fel egész Európa aranybányászati szektora (Svédországgal együtt), mígnem a verespataki bányaterv évi 13.000 tonna nátrium-cianid- felhasználással számol! A verespataki bányaprojektnek nem csak a ciánnal vannak környezeti problémái, hiszen 235 hektár erdő kiírtását, 215 millió tonna nehézfémekkel is terhelt veszélyes bányahulladék 185 méter magas kőgát mögötti örök elhelyezését, négy hegy külszíni fejtéssel való eltüntetését is feltételezi. Mi úgy gondoljuk, hogy egy román környezetvédelmi miniszternek a román realitásokból kell kiindulnia. Jelenleg a romániai valóságot sokkal inkább a 2000-ben bekövetkezett nagybányai ciánkatasztrófa szemlélteti, mintsem Svédország.
Most, mindazok nevében, akik a 77 civil szervezet által kibocsájtott állásfoglalást online vagy papíron aláírták, kérjük az RMDSZ-t, hogy – vegye komolyan állásfoglalásunkat és bár a meghirdetett „Erdélyi Konzultáció” és a saját választási ígéretei hitelességének érdekében – térjen vissza az évekig következetesen felvállalt, határozott és elutasító álláspontjához a verespataki aranybányaprojektet és a bányászati ciántechnológiát illetően, vállalja az egyenes beszédet és ennek megfelelően cselekedjen.
„Ne próbáljuk félreterelni a szót. Itt nem az RMDSZ lejáratásáról beszélünk, hanem az RMDSZ egyes csúcsvezetőinek látványos pálfordulásáról egy adott konkrét ügyben, amit maga az RMDSZ tud csak korrigálni. A saját választási ígéreteiket szegik meg, amely számos civil szervezet és számtalan magyar szavazópolgár számára deklaráltan elfogadhatatlan és nem lehet az asztal alá seperni. Most lehet magyarázkodni, mentegetőzni, szőrszálat hasogatni vagy érdemben meghallgatni és figyelembe venni a civil szervezetek és magánemberek véleményét, akaratát és ennek megfelelően cselekedni. Persze, ha ez utóbbi nem történik meg, egyre inkább hitelét veszítheti a választások idején megrendezett korteshadjárat, de ezt a Szövetség csak saját politikusai magatartásának és tetteinek köszönheti, amely alapján a választópolgárok mérlegelni fognak.” – nyilatkozta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.
Kapcsolódó anyagok:
Románia a verespataki aranybányán kívül másik kettőt is nyit
Magyarország elutasítja a cianidos aranykitermelést Verespatakon
