Csak idő kérdése volt, hogy egy beruházó is meglássa a lehetőséget a Tatai öreg-tó partjában, így került a képbe év elején a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hell Energy cégcsoport tagja, az Avalon szállodalánc. A cég májusban jelentette be hivatalosan: megvásárolt az Öreg-tó partján két telket, amelyekre egy ötcsillagos, 120 szobás szállodát készül építeni, a most kihasználatlanul álló Esterházy-lovarda műemlék épületét pedig étteremmé alakítaná át.
A terület beépítésének híre nagy port kavart, a koronavírus azonban a legrosszabbkor érkezett. Michl József fideszes polgármester a veszélyhelyzet idején egymaga hozott határozatot arról, hogy az Avalon által felvásárolt telkeket kiemelt fejlesztési területként kezeli a város. Erre azért van szükség, mert a két terület közül az egyiknek csupán a 2%-a, a másiknak pedig a 40%-a építhető be, ráadásul két különböző besorolású övezetbe is tartoznak, melyek közül csak az egyikben engedélyezett beépítés. Ezért mind a beépíthetőség mértékével, mind a telkek besorolásával kapcsolatban módosításról kellene döntenie az önkormányzatnak, amit a jelek szerint az Avalon igényei határozhatnak meg.
A polgármesteri határozat ugyanis felszólította az Avalont, hogy adjon be olyan telepítési tanulmányt és beépítési tervet, amely alapján a szabályozási terv módosítását elő lehet készíteni. A cég jelenleg ezen dolgozik, legutóbb néhány napja jelent meg egy poszt a Facebook oldalukon, melyben arról számoltak be, hosszú megbeszélésen vannak túl, ahol tatai építészekkel, hidrogeológusokkal, a tervezett szállodaberuházással kapcsolatos szakmai szereplőkkel közelítették álláspontjaikat. „A megbeszélés pozitív, előremutató és kooperatív volt” – közölték.
Michl arra is felkérte a céget, hogy a beruházás megvalósítására más lehetséges tatai helyszíneket is vizsgáljon meg, az Avalon eddigi kommunikációjából azonban egyelőre az érződik, hogy bármit megtenne a tóparti szállodáért.
Bár a képviselő-testületben kisebbségben lévő ellenzéki képviselők helyi népszavazási kezdeményezést adtak be a tópart védelme érdekében, a helyi választási bizottság és a jegyző is lemondott a veszélyhelyzet idején, így az erről szóló döntést csak múlt hét pénteken tudta meghozni az újonnan felállt bizottság. A kezdeményezést végül arra hivatkozva utasították el, hogy ellentétes az önkormányzati törvénnyel és az alaptörvénnyel is, mivel az önkormányzatnak feladata a rendeletalkotás, ezt pedig nem lehet megakadályozni. (A kérdés így szólt: „Egyetért-e azzal, hogy Tata város önkormányzata helyi rendeletet alkosson, amelyben megtiltja az Öreg-tó jelenlegi partvonalától számított 100 méteres sávon belüli területre vonatkozóan a jelenleg érvényben lévő településképi rendeletének és építési szabályozásának további módosításait?„)
A képviselőknek van lehetőségük fellebbezni a döntés ellen, amit – a HVG-nek nyilatkozó Popovics Judit ellenzéki képviselő szerint – meg is fognak tenni. Azonban még így is több ponton elvérezhet a dolog, mivel ha végül át is engedné a bizottság, a képviselő-testület még akkor is leszavazhatja az ellenzéki kezdeményezést. Ebből a szempontból egyébként jobb eséllyel indulnak az állampolgárok által kezdeményezett népszavazások, hiszen ezek megtartásához csak a megfelelő számú aláírásnak – jelen esetben 3700-nak – kell összegyűlnie, a bizottság pedig nem kaszálhatja el őket.
Tatán a szállodaépítés ellen, a Balatonnál a szabadstrandok eltűnése miatt lázonganak: egyre látványosabb a politika, a pénz, a közérdek és a környezeti szempontok összeütközése.Látványos ellenállás bontakozik ki Tatán az Öreg-tó mellé tervezett Avalon-szállodaaépítéssel szemben; Facebook-csoportjuknak (nem csak helyből) már közel 12 ezer tagú. Az ellenzők kezében olyan erős aduk vannak, amelyek tiszta jogállami helyzetben akár alkalmasak is lehetnének a beruházás megakadályozására: természetvédelmi területről, védett madárélőhelyről (ú.n. ramsaari területről) és az uniós Natura 2000 hálózat részéről van szó, amely Európában is páratlan módon városi környezetben szolgál minden évben a vonuló vadludak tízezreinek gyülekezőhelyéről. Parttalan tófoglalás
A veszélyhelyzet nemcsak a képviselő-testület munkáját nehezítette meg, hanem a Tatáért aggódók szerveződési, tiltakozási lehetőségeit is beszűkítette. Mivel tüntetni egyáltalán nem, de még személyes megbeszéléseket, lakossági fórumokat sem lehetett tartani a járvány idején, így alakult meg végül a Stop Avalon! Tata nevű Facebook-csoport, ahol a civilek el tudtak kezdeni közösen gondolkodni arról, hogyan hallathatnák a hangjukat. A csoport néhány hét alatt 13 ezer fősre duzzadt, a tagok közt több elhivatott természetvédő, ökológus, művészettörténész, építész, jogász és közgazdász van, aki szaktudásával segít, hogy több ezer ember félelmeit szakmai érvekkel alátámasztva tudják képviselni az önkormányzattal szemben. A szállodát ellenző civilek munkájáról és érdekérvényesítési lehetőségeiről a csoport alapító tagjaival, Szalay Ildikóval és Szeidemann Ákossal beszélgettünk.
Mivel a csoport határozottan civil mozgalomként aposztrofálja magát, nincsenek egyszerű helyzetben: úgy látják, azért vannak ilyen sokan, mert határozottan elzárkóznak a pártpolitikától, hiszen a tó és környezetének védelme pártszimpátiától függetlenül sok embernek szívügye (Tata lakossága 23 ezer fő). Ha ezen változtatnának bármelyik irányba – vagyis együttműködnének az ellenzékkel vagy épp a Fideszt hibáztatnák minden mondatukban, az elvenné a fókuszt az ügyről, és sokakat elriasztana. Ugyanakkor teljesen mégsem lehet elzárkózni a pártpolitikától, hiszen – abban az esetben, ha nem lesz érvényes népszavazás – a végső döntés az önkormányzat kezében van, bizonyos jogosítványokkal pedig csak a képviselők, illetve a polgármester rendelkeznek.
„Nem tudom, hogy egy polgármester hogyan érvelhet egy ilyen ügyben ezzel. Őszintén fáj, hogy nekem azt mondják, nem vagyok tatai, mert nem tudom, hogy ha én nem, akkor ki tatai, amikor az egész életem itt zajlott” – mondta.
Az Avalon kommunikációja egyébként meglepően aktív.
Míg más beruházásoknál az az általános tapasztalat, hogy a cégek nem igazán lépnek kapcsolatba a lakossággal, terjeszkedésüket nem verik nagy dobra, addig az Avalon egy egész marketingkampányt indított a lakosság szimpátiájának elnyerésére. Amellett, hogy külön Facebook-oldalt hoztak létre a lakosság informálására, osztogattak már ingyen jeges teát és pólót, de szedtek már szemetet is a tó körül – utóbbiról egy közel 2 perces videó is készült, epikus zenei aláfestéssel, lassított felvételekkel a szemetet zsákokba dobó kezekről.
A Stop Avalonra reflektálva a cég előhozakodott a „Go Avalon” jelmondattal, illetve az ellenzői csoportéhoz nagyon hasonló grafikákat és színeket kezdett el használni. Szeidemann Ákos szerint ezzel a megtévesztő és már-már gyerekes stratégiával igyekeznek a bizonytalan álláspontú embereket maguk mellé állítani, illetve a támogatóiknak imponálni.
“Stop Avalon” vs„Go Avalon” további érdekességek a mércén >>>
