Egy nemzetközi természetvédelmi együttműködés keretében a szerbiai palicsi állatkertből fakókeselyű-pár érkezett a Szegedi Vadasparkba.
A Szegedre érkezett két keselyűt fiókaként vízből mentették ki az Uvac Nemzeti Park munkatársai 2008-ban, miután kiestek a fészkükből. Visszajuttatni nem tudták őket, így természetvédelmi mentőközpontba, onnan pedig a vajdasági Palics állatkertjébe kerültek, ahol felnevelték a párt – közölte Veprik Róbert a Szegedi Vadaspark igazgatója.
A két fakó keselyű (Gyps fulvus) a festői szépségű, dél-szerbiai Uvac Nemzeti Parkból származik, amely a faj utolsó menedékeinek egyike a balkáni országban. A fakó keselyűk száma ugyanis a háborús években rendkívül lecsökkent, 1992-ben mindössze 11 pár költött. Aktív védelmüknek köszönhetően számuk azonban ismét növekszik: 2014-ben már legalább 124 pár költött Szerbiában. A természetvédelmi program fontos része az ismeretterjesztés, oktatás, amelyben az állatkertek, így a Szegedi Vadaspark is szerepet vállal.
Fotó: Endrédi Lajos/Szegedi Vadaspark
A fakó keselyű Magyarországon ritka vendég, a Hortobágyon fordul elő néha egy-egy kóborló példány, a Balkánon – kisebb-nagyobb számban – költ. Ahogy a többi keselyű, ez a madár is döggel táplálkozik, ezeket nagy magasságban körözve éles látásával fedezi fel. Ha mérgezett állatot eszik, sajnos elpusztul. A nagyüzemi állattartás elterjedésével kevesebb lett a szabadban maradt tetem – létszámuk csökkenéséhez ez is hozzájárul. A hatalmas termetű – egy méter testhosszú – madár szárnyfesztávolsága akár 280 centiméter is lehet. Jellegzetes keselyűformája van, tollazata általában homokszínű, szárnya és farka feketés, a fejét és nyakát apró, fehér pehelytollak fedik. A monogám párok nehezen hozzáférhető helyekre, fákra, sziklapárkányokra építik fészküket, ahová egy-két tojást raknak.
