A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: Enyugat.hu

Napról-napra nő a Fertő tavi vízitelep jelenleg tervezett fejlesztését kritizálók tábora, akik szkeptikusan szemlélik Magyarország jelenleg legnagyobb állami, idegenforgalmi célú beruházását. A Fertő Tó Barátai mozgalom egyik törekvése, hogy a közvélemény hiteles tájékoztatást kapjon.

A beruházás száz százalékban költségvetési forrásból valósul meg, ezért különösen fontos az adófizetők tájékoztatása, amelyre a zrt-nek 300 millió forintos kommunikációs pénzügyi keret áll rendelkezésére.

Az alábbi összeállítás Kun Zoltán, a Fertő Tó Barátai mozgalom szakértőjének elemzésén alapszik, aki a WCPA (Természetvédelmi Világszövetség Védett Területeinek Világbizottsága) európai irányítótestületének is tagja. A civil mozgalom egyik törekvése, hogy a közvélemény hiteles tájékoztatást kapjon a tervezési folyamatokról, egyeztetésekről, az engedélyekben szereplő előírások betartásáról és a jövőbeni üzemeltetési tervekről.

A Fertő-parti turisztikai beruházás támogatóinak taktikája egyszerű és alapvetően négy pillérre épül:

1. Minden a jogszabályoknak megfelelően történt, a beruházás minden engedéllyel rendelkezik. (Az utóbbi igaz, az előbbi nem.)

2. Csak kis területet érint a beavatkozás, ami amúgy is rossz állapotban van. (A kis terület nem igaz, a rossz állapot pedig inkább természetvédelmi rekonstrukcióért kiált, és nem további leromlásért.)

3. Az elmúlt 50 év lemaradását pótolja be a beruházás. (Ezzel szemben tény, hogy a legutóbbi komolyabb fejlesztés még 1985-ben a rendszerváltás előtt történt, a jelenlegi projektet szorgalmazó kormány viszont 15. éve regnál.)

4. Az osztrákok is támogatják a beruházást. (Ezen állítás cáfolatát a későbbiekben olvashatják.)

“A fejlesztés a korábban turisztikai célokra használt területen valósul meg”; “Ugyanazt a területet használjuk, amit korábban” – mondta Kulcsárné Roth Matthea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója 2019 júniusában a soproni sajtónak . Ez az állítás is csak részben igaz, hiszen az idegenforgalmi célokra igénybevett területet jelentősen megnövelték a korábbiakhoz képest. Az EU Környezetvédelmi Főigazgatósága is vizsgálja ennek hatásait, hiszen – a kivitelező már eltüntette a bekötőúton békavonulásra figyelmeztető táblát. A kotrások a vízjogi engedélyben előírt március 31-ig történő megvalósítása jelentős hal- és kétéltű-pusztulást okozhat a telelő állatok körében.

“Az ökoturisztikai központ nagyjából a beruházás 1/3-át teszi ki” – ezt ugyancsak Kulcsárné Roth Matthea nyilatkozta. Ezzel szemben a 30 milliárdos beruházásból 9 milliárd csak a vízjogi engedélyes munkák, például közművek, kialakítása. Tehát a fennmaradó 21 milliárd forintból épül szálloda, motel, kemping, fedett sportkomplexum, apartmanház, ökocentrum és még ki tudja, mi minden. Így nehéz elhinni, hogy az ökocentrum és környezete ebből 10 milliárd forint lesz. Egyébként fontos lenne azt is tisztázni, hogy ki lesz a tervezett ökocentrum üzemeltetője. Amennyiben ez a nemzeti park igazgatósága, akkor mi a garancia arra, hogy az üzemeltetés nem az egyéb természetvédelmi tevékenységektől vonja el az amúgy is szűkös erőforrásokat. Ha más lesz az üzemeltető, akkor ki lesz az, és milyen alapon választják ki a személyét?

“Szállást kell nekik (a látogatóknak) adni… nem szocreál stílusban”. “Nem lesz több szálloda”. A nemzeti park igazgatójának szavainak ellentmond, hogy a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció négy különböző szállástípus kialakításával számol. Kemping, motel, 95 szobás 4 csillagos szálloda, 26 egységből álló zártsoros apartmanház (összesen 120 fő feletti kapacitással) is szerepel a tervek között. Ezeknek nemcsak az üzemeltetés alatt várható természetvédelmi hatása jelentős, de komoly versenyhátrányt jelenthet a magyar oldalon található szálláshelyeknek. A civilek szerint Fertő parti szálloda helyett inkább a sokrétű kulturális vonzerővel rendelkező Sopronban bezárt szállodák felújításában, újranyitásában kellene gondolkodni.

“A tervek pontos ismeretében Astrid Eisenkopf, Burgenland tartományi tanácsosa megnyugtatónak nevezte a magyar fejlesztési elképzeléseket és megállapította, hogy részükről a jövőben nem állnak fenn környezetvédelmi, illetve világörökségvédelmi aggályok” – állította a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt. 2019. október 23-ai sajtóanyagában . Ezt két nappal később maga Astrid Eisenkopf cáfolta Ausztriában. Az osztrák oldalon is sokan, és nem csak a természetvédelmi szakemberek utasítják el a projektet, természeti és kulturális táji örökségünket féltve. A burgenlandiak is attól tartanak, hogy az UNESCO visszavonja a turisztikai szempontból értékes világörökségi státuszt, amelyet a Fertő-Neusiedler See 2001-ben nyert el.

“A fejlesztéssel kapcsolatban valós környezetvédelmi aggályok nem merültek fel” – jelentette ki Barcza Attila, országgyűlési képviselő, aki korábban önkormányzati tanácsosként éppen a Fertő tavi beruházásért felelt. A civil mozgalom képviselői ezt is másként tudják. 2020. január 20-án hivatalos panasz érkezett az EU Környezetvédelmi Főigazgatóságához a beruházással kapcsolatban. A panaszlevél és a dokumentációk megvizsgálása óta az EU két kérdéssort is feltett a természetvédelmi engedélyezésért felelős magyar Agrárminisztériumnak az alábbi problémákkal kapcsolatban:

– a működtetés alatti határon átnyúló hatásokat nem vizsgálták megfelelően ( lásd 10. fejezet )

a környezetvédelmi engedélyezés során készített hatásbecslési dokumentáció is elismeri (46. oldal), hogy a beruházásnak nincs megjelölhető kiemelt közérdeke, ezért azt Natura 2000-es területen nem lehetett volna engedélyezni az elismert negatív hatások miatt

– több kiemelt védettséget élvező fajra is potenciálisan káros hatással lehet a beruházás, ami szintén sérti a terület integritását,

– mivel a turizmus potenciális veszélyeztető tényezőként szerepel a Natura 2000-es terület adatlapján , ezért annak fejlesztése és kezelése nem megnyugtató az engedélyek alapján.

“Megvalósul egy 12 hektáros összefüggő zöld terület, a Fertő tó élővilágát bemutató ökopark”, “A vegetációmentes állapot fenntartása az élővilágot védi a későbbi kivitelezési munkálatok alatt”. Ezt szintén az országgyűlési képviselő állította, ám a tiltakozók ezt is merőben másként látják. A 12 hektáros zöldterület jelenleg is zöld, a beruházás 12,6 hektár (12600 m2) új burkolat kialakításával jár, tehát ennyivel csökken a mostani zöldterület. Egy vegetációmentes állapot fenntartása pedig nem kedvezhet sem az élővilágnak, sem a helyi klímának. A kivitelezés várhatóan halak, kétéltűek és kistestű emlősök pusztításával jár a kotrás és szállítási forgalom miatt.

“Nincs határon átnyúló hatás, az osztrák világörökségi egyesület elzárkózik a hisztériakeltéstől” – mondta 2020 augusztusában Kárpáti Béla, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója.

”Az osztrák világörökségi egyesület után a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa is megerősítette, hogy támogatja a Fertő Part beruházást” – osztotta meg Barcza képviselő a Facebook oldalán 2020. augusztus 25-én. Igaz, az ezzel kapcsolatos kérdésre 2021. február 3-án a HírTV-ben már nem válaszolt. Nem is csoda, mivel az osztrák világörökségi egyesület honlapján elérhető 2020. augusztus 14-ei sajtóközleményből kiderül, hogy az egyesület nem támogatja a magyarországi beruházást. Nem is formálhatott véleményt ezzel kapcsolatban az egyesület, mivel a terveket a sajtóközlemény kiadásának pillanatáig nem is látták, amit Hannes Klein az egyesület titkára 2020. szeptember 11-én egy videó konferencia keretében a Fertő Tó Barátai mozgalom képviselőinek is megerősített.

“Szakmai szervezetek nem tiltakoznak” – nyilatkozta szintén Kárpáti Béla. Az UNESCO párizsi titkársága folyamatos tájékoztatást kér, a World Heritage Watch nevű szakmai szervezet a 2020 júniusi jelentésében már javasolta a terület veszélyeztetett listára vételét. Az EU Környezetvédelmi Főigazgatóságának vizsgálata is szakmai alapokon nyugszik. 2020 októberében pedig 75 magyar természetvédelmi civil szervezet is tiltakozott tavaink – köztük a Fertő tó – túlzott turisztikai hasznosítása és beépítése ellen.

“A Fertő part fejlesztésének jelenlegi tervei a 2015-ös koncepciót tükrözik, lényegi elemei nem változtak…” – válaszolta Farkas Ciprián, polgármester a Fertő tó Barátai mozgalom megkeresésére. Ezzel szemben a Sopron város honlapján elérhető 2014-2020 közötti időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia egy teljesen más léptékű beruházást tartalmaz a Fertő tavi vízitelep fejlesztésére (146-147 oldal). 1,7 milliárd forintból a strand megújítása valósult volna meg két kiszolgáló épülettel. A tervek között a “leromlott állapotú cölöpházak helyzetének rendezése, igény esetén azok számának bővítése” szerepel és nem azok lerombolása! Ehhez képest a jelenlegi tervek 30 milliárd feletti összegről, az igénybevett terület megduplázásáról és 4 különböző szálláshely kialakításáról szólnak. Az önkormányzati stratégia figyelmen kívül hagyása nemcsak a természetvédelmi érdekeket, de az önkormányzatiság alapelveit is sérti.

“A fejlesztő Zrt. folyamatos dokumentált egyeztetéseket folytatott az alábbi szakmai szervezetekkel: Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottsága, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága…” – Farkas Ciprián, Sopron polgármesterének szavainak ellentmond, hogy a Zrt. az első egyeztetést a Ramsari Nemzeti Bizottsággal a környezetvédelmi engedélyezés után 2019 augusztusában tartotta . Vélhetően erre is csak azért került sor, mert a Ramsari Bizottsági Nemzetközi Titkársága vizsgálódni kezdett a beruházással kapcsolatban.

“Az építtető (…) minden érintettet bevont a projekt megvitatásába, a horgászegyesületektől a vitorlásszövetségen át a zöldszervezetekig” – állította Tima Zoltán, a Közti vezető tervezője. Az építész ugyanakkor elfelejti megemlíteni, hogy a stúdiója által készített építési engedélyezési dokumentációban nem említik például az UNESCO tanácsadó szervezetével, az ICOMOS-szal történt egyeztetést. Az ICOMOS honlapján sem érhető el ezzel kapcsolatban a mai napig semmiféle nyilatkozat. A tervek kidolgozása során elmaradt egyeztetés súlyosan sérti a világörökségi terület kezelésének alapelveit.

fertő-tó látványterv és kamionok a szőlőben

“Minden egyéb híreszteléssel ellentétben ezek a házak nem az UNESCO világörökség részei, annak, aki közelről látta a cölöpházakat, nyilvánvaló, hogy nem képviselnek építészeti értéket, és főleg nem a hagyományos építés emlékei” – ezek ugyancsak Tima Zoltán szavai. A mozgalom elemzése ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az ökocentrum és a szálloda tervei nem felelnek meg a 2003-ban készült és jelenleg is érvényes kezelési tervben (VÁTI, 2003) lefektetett iránymutatásnak. A dokumentum 106. oldalán az alábbi olvasható: “A hagyományos építészetet kell modellként használni az új fejlesztések formájának megválasztásához. (…) Külön figyelmet kell szentelni az épületek magasságának. Az új épületeket a hagyományos, rendszerint földszintes házakhoz hasonlóan kell beilleszteni a sík, enyhén hullámos tájba”. Ehhez képest a tervezett épületek a tájba legkevésbé sem illeszkednek, a régióban jellemző hagyományos építészeti formákat nem követik.

A Fertő Tó Barátai mozgalom több fórumon is lehetőséget biztosított a környék lakosságának, hogy véleményt nyilváníthasson Tima Zoltán látványtervéről. A hozzászólók alapvetően két dolgot kritizálnak: az építészeti stílus szocreál utóérzését és a szálloda létjogosultságát.

A Fertő tó korszerű és tájba illő fejlesztéséért petíció is indult.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás