Szeptember első hetén lezajlott az Országos Erdészeti Egyesület „Az ökoturizmus helyzetértékelése” című konferenciája, melyen az előadók és az általuk képviselt szervezetek további közös gondolkodást és együttműködést szorgalmaztak, hiszen hazánkban a természetjárás, az erdei turizmus elmúlt másfél évtizedben tapasztalható fellendülési tendenciája várhatóan tovább fog növekedni.
Az ökoturizmus a természeti területeken történő, olyan felelősségteljes utazást jelent, ahol a természet megóvása és a helyi lakosság jólétének fenntartása a cél. A belföldi turizmus eme szegmensének legfontosabb infrastrukturális hátterét, az erdei turistautak, pihenőhelyek hálózatának meghatározó részét elsősorban az állami tulajdonú erdészeti társaságok tartják fenn. Az erdők felé támasztott ökoturisztikai igény a társadalom részéről évről-évre növekszik, egyre többen ismerik fel az erdők rekreációs lehetőségeit. Az erdők ilyen irányú szolgáltatóképességének fenntartásáért az erdészek felelnek, ezért is kezdeményezte az Országos Erdészeti Egyesület a konferenciát, hívta meg az ökoturisztikával foglalkozó egyéb szakmai partnerek, szervezetek képviselőit az együtt gondolkodásra.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára köszöntő beszédében elmondta, hogy az erdők ökoszisztéma szolgáltatásai minden embert megilletnek, és társadalmi jelentőségüket fejezi ki, hogy Magyarország nemzeti zöldvagyonának legfontosabb elemeként tekintünk a több, mint kétmillió háromszázezer hektár fával borított területre. Hivatkozva egy 2023-as Corvinus Egyetem esettanulmányára – mely az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhely, a Pilisi Bioszféra-rezervátum rekreációs értékét becsülte meg – ismertette, hogy ezen az alig néhány tízezer hektáros területen az erdei kikapcsolódás pénzbeli értéke évi 4,6 milliárd forintot tesz ki. A pilisi adatokat kivetítve a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a magyarországi erdei szabadidős tevékenység teljes éves értéke mintegy 39 milliárd forint.
Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a konferencián bemutatta azokat az edukációs programokat – Hátizsákban az Erdő, Iskolában az Erdő Program, Erdei Iránytű Program, Erdei Vándortábor Program – amelyekkel a jövő generációjának leendő tudatos ökoturisztikai látogatóit is neveli ki az Egyesület. Az Országos Erdészeti Egyesület hosszú távú oktatási koncepciójának a része az iránymutatás a természetközeli, fenntartható, egészségesebb életmód felé. Programjai egyben jó belépési pontok lehetnek a fiataloknak az erdők világába is, hiszen az újabb generációk szemléletmódjának alakulásáról nekünk, erdészeknek is kell gondoskodnunk.
Előadása végén bejelentette, hogy az Országos Erdészeti Egyesület tagsága Ökoturisztikai Szakosztály megalakulását kezdeményezte. Ez az erdei ökoturisztikával foglalkozó szakembereknek egy olyan szakmai műhelyévé válhat, melynek pozitív eredményeit a magyar erdők látogatói reményeink szerint mind tapasztalják majd.
Benkhard Borbála, a Debreceni Egyetem adjunktusa előadásában látogatómonitoring vizsgálatokat mutatott be a hazai természeti területeken, Petényi Mirkó, az AÖFK igazgatója kulcsosházak és aktív ökoturisztikai fejlesztésekről, Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség, igazgatója a turistaút hálózatról és megvalósult fejlesztési projektekről, Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig a védett természeti területek turisztikai vonatkozásairól számolt be.
Ripszám István, az Országos Erdészeti Egyesület általános alelnöke a konferencia zárszavában elmondta, hogy a jelen lévő erdészek, természetjárók, turisztikai és természetvédelmi szervezetek már évtizedek óta együttműködnek az erdők hármas funkciójának, a közjóléti, a természetvédelmi és gazdasági szerepkörök egyidejű fenntartásában. A konferencián értékelve a magyar erdők turisztikai-ökoturisztikai helyzetét, szerepét, az e területen tevékenykedő szervezetek nézőpontjainak szorosabb összehangolását, az eddigieknél is hatékonyabb együttműködés kialakítását szorgalmazta.
