Március 25-én ismét Föld órája! A 60 perces szimbolikus sötétség és az egyéni cselekvés hangsúlyozása mellett a WWF Magyarország friss felmérésével idén arra világít rá, hogy a hazai kistelepülések jelentős részén még mindig rengetegen küzdenek az energiaszegénységgel, az energiaválság hatására ezzel párhuzamosan pedig egyre többen használnak szilárd tüzelőt, melynek következtében az előző, hat évvel ezelőtti kutatáshoz képest a légszennyezettség mértéke is nőtt.
Miközben március 25-én 20:30-kor a bolygó nevezetességei és otthonai világszerte elsötétülnek egy órára, a szimbolikus lekapcsoláson túl nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy globálisan és hazánkban is megdöbbentően sok embert érint az energiaszegénység, melynek egyenes következménye többek között a levegőminőség romlása – becslések szerint Magyarországon évente 13 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a döntő részt fűtésből eredő magas szállópor-koncentráció.
Még nehezebb helyzetben a kistelepülések
Az idei energiaválság különösen nehéz helyzetbe hozta a hazai kistelepüléseket. A WWF Magyarország – megismételve 2017-es kutatását – kérdőíves felmérés keretében tárta fel az 5000 főnél kisebb önkormányzatok energiahatékonysági jellemzőit, a légszennyezettség és az energiaszegénység állapotát. Habár a középületek energiahatékonysági állapotában jelentős javulás történt 2017-hez képest, a legnagyobb megtakarítást eredményező mélyfelújítások elmaradtak, és hiába tett a települések szinte mindegyike valamilyen különleges lépést az energiaválság hatására, az önkormányzatok felének különösen nagy gondot jelentett az energiaszámlák kiegyenlítése. Ezzel párhuzamosan a válaszadó települések 70%-ánál tapasztalták azt, hogy megnőtt a lakossági fatüzelés, negyedüknél pedig a széntüzelés mértéke, így természetesen a légszennyezés is nőtt 2017-hez képest. Akkor még a települések tizede, most pedig már minden negyedik település jelezte, hogy súlyos problémát okoz a levegőminőség a fűtési szezonban. Az energiaszegénység mértéke is megdöbbentő: az önkormányzatok 35%-ánál tapasztalták, hogy a háztartások legalább fele küzd az energiaszegénység valamilyen formájával.
Komplex megoldás szükséges
A szervezet hamarosan egy részletesebb kiadványban publikálja a kérdőív eredményeit, a legfontosabb következtetéseket addig is ebben a blogcikkben összegezték, amely egy 10 pontos, szakpolitikai javaslatokból álló listát is tartalmaz. “A javaslatok közül az energiaválsággal összefüggő problémákat leghatékonyabban kezelő lépés egy épületenergia-hatékonysági program lenne. A jövő a jól megtervezett, mélyfelújítást célzó beruházásoké kell, hogy legyen” – fogalmazott Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője. Az ilyen felújítások legfontosabb elemeit demonstrálják azok a díjak, amelyet három, a kérdőívben részt vevő önkormányzat fog kapni: az Austrotherm Kft. szigetelőanyagot, a Cool4u Systems Kft. Gree hőszivattyút, a Wattmanager Kft. pedig energiahatékonysági intézkedési terv kidolgozását ajánlotta fel.
Egyéni szinten a fenntarthatóságért
Míg a legtöbbet az energiaszegénység enyhítéséért és a fűtés környezetbarátabbá tételéért a döntéshozók tudnak tenni, addig saját életükben az egyének is sokat tehetnek a fenntarthatóságért. Mivel mindannyian különbözőek vagyunk, így sokszor a környezet- és természetvédelmet is más-más módokon közelítjük meg. Az idei Föld óráján ezért a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a magunk módján, a saját érdeklődésünk szerint is tehetünk valamit a környezetünkért.
A WWF Magyarország a március 25-i Föld órája alkalmából arra buzdít mindenkit, hogy egy hozzá közel álló tevékenységgel adjon egy órát a Földnek és saját magának – akár szombaton 20:30-kor, akár más időpontban. A https://foldoraja.hu/ oldalon hat programötlet közül lehet választani, és regisztrációval csatlakozni az idei Föld órájához vasárnap estig. Ez lehet főzés helyi, szezonális alapanyagokból, kimozdulás a természetbe, egy jó könyv olvasása – vagy akár felolvasás a családban lévő kisgyereknek -, sportolás, barátokkal vagy családdal töltött közös időtöltés vagy akár egy kis énidő pihenéssel, esetleg meditációval. A regisztrálók között a WWF Magyarország 6 db ajándékcsomagot sorsol ki.
Kapcsolj le te is!
A Föld órája eredetileg azzal a céllal indult 2007-ben Ausztráliából, hogy az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira irányítsa bolygónk lakosságának figyelmét, tavaly pedig már közel 200 ország vett részt a kezdeményezésben. Bár ez az üzenet azóta is aktuális – és világszerte az épületek, nevezetességek díszvilágítása lekapcsol március utolsó szombatján egy órára -, a szimbolikus 60 perces sötétség mellett a világ legnagyobb önkéntes akciója a természeti értékekre és azok megóvására, ezzel együtt pedig a fenntartható életmódra helyezi a hangsúlyt.
Így a Föld órája alkalmából továbbra is lehet csatlakozni a lekapcsoláshoz mind magánszemélyként, mind településként – idén Budapest mellett olyan települések fognak hazánkban lekapcsolni, mint például Bonyhád, Gyöngyös és Mezőhegyes, világszerte pedig többek között olyan nevezetességek sötétülnek egy el órára, mint az Eiffel-torony, a Sydney-i Operaház, a New York-i Empire State Building vagy a római Colosseum.
A Kreml külföldi ügynöknek minősítette a WWF-et
Oroszország idén nem vesz részt a Föld órája akcióban, mivel a mozgalom szervezője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) felkerült a külföldi ügynöknek minősített szervezetek listájára – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságírókkal.
