Szingapúri kutatók felfedezése akár 45 százalékkal is csökkenthetné a nagy épületek energiafelhasználását.
Érdekes ötlettel álltak elő a Nanyang Műszaki Egyetem kutatói: tíz év alatt sikerült kifejleszteniük egy olyan folyadékalapú ablakot, ami hidrogélt használ, és ami akár 45 százalékkal is csökkentheti az épületek energiafelhasználását. Ez azonban még nem minden: kutatások szerint még a mai energiahatékony ablakoknál is 30 százalékkal jobb eredményeket tud felmutatni.
A kutatók kifejtették, hogy meg szerették volna reformálni az általános felfogást: eddig mindenki arra koncentrált, hogy nyáron kizárja a napfényt, télen pedig annyit engedjen be belőle, amennyit csak lehet. A hőtárolásra azonban eddig senki nem gondolt.
Egy 2009-es ENSZ-jelentés szerint a nagy energiaigényű épületek akár a globális energiahasználat 40 százalékáért is felelősek lehetnek, és általában nem megújulókból, hanem fosszilis energiahordozókból nyerik a szuflát. A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint az elektromos áramhoz és lakossági fűtéshez köthető direkt és indirekt globális felmelegedést okozó kibocsátások 2019-ben voltak eddig a legmagasabbak, ebben az évben az energiatermeléshez köthető globális széndioxid-emisszió 28 százalékáért voltak felelősek. A növekedésért főleg a nagy épületek növekvő energiaigénye volt a felelős, ami a fűtést, a hűtést érinti leginkább.
A hagyományos energiatakarékos ablakok drágák, méghozzá a bevonatuk miatt, ami nem engedi át az infravörös fényt sem befelé, sem kifelé – így járulnak hozzá a fűtés és a hűtés költségének csökkentéséhez. Nem tesznek azonban semmit a látható fénnyel, ami még mindig sokat melegít nyáron az épületeken.
A szingapúri kutatók most új megoldást alkalmaztak: hidrogélt használtak a technológiához, ami elhomályosítja az üveget, ha hő éri, ezzel sokkal kevesebb napfényt enged át, mint a hagyományos ablakok. Hideg időben újra átlátszóvá válik, így átengedi a fényt és a meleget, segítve a fűtést. A szakértők többek között sanghaji, Las Vegas-i és szingapúri időjárási adatokat elemeztek a kutatáshoz, és három helyen végeztek kültéri teszteket.
A kutatók szerint a megoldás a legtöbbet a nagy irodaépületekben segíthet, ahol éjszaka nem kell foglalkozni a fűtéssel és hűtéssel, nappal viszont nagyon sokat számíthat ez a technológia. A legnagyobb segítséget a trópusokon nyújthatja, ahol napközben nagyon magas hőmérsékletekkel és sok napsütéses órával kell számolni.
Az energiahatékonysághoz ugyan semmi köze, de a kutatók azt is felfedezték, hogy az ablakok 15 százalékkal csökkentik a zajszennyezést is, ami a nagyvárosokban dolgozóknak igazán hasznos lehet.
