A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (a géntechnológiai ágazat szemléletformálással is foglalkozó hazai lobbiszervezete) jogi szakvéleményt kért egy ügyvédi irodától a GMO-mentes mezőgazdaság alaptörvénybe foglalásáról.
A Hetényi ügyvédi irodánál készített, az internetre is felkerült dokumentum szerint a korlátozás nemcsak az alaptörvény más passzusaival, hanem a vonatkozó EU-joggal is ellentétes (a konkrét fajták egyértelmű kitiltását az EU a WHO nyomására protekcionista magatartásként kezeli). Ennek ellenére kevéssé valószínű, hogy a média és az Alkotmánybíróság kormány általi megregulázását elnéző uniós döntéshozók éppen a Brüsszelben is ellentmondásos megítélésű génkezelt haszonnövények miatt íratnák át a magyar alkotmányt. Az új alaptörvény a testi és lelki egészséghez való alapjogból vezeti le a GMO-mentességet. „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
„A jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő” – fogalmaz a legmagasabb rendű jogszabály. Ugyanakkor más helyen az alaptörvény azt is kimondja, hogy a tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, a tudományos kutatások értékelése kizárólag a tudomány művelőinek hatásköre. Márpedig a génkezelt élelmiszernövények egészségügyi hatásairól még nem született világos tudományos álláspont.
Az Index értesülései szerint a fentiek miatt korábban Pálinkás József, az MTA közismerten Fideszhez közel álló elnöke is interveniált a miniszterelnöknél (a jelek szerint eredménytelenül). A véleménykülönbség tükröződik a tudománypolitikában is: például abban, hogy az MTA intézethálózatának finanszírozási vonzatokkal is bíró átszervezése során a nemzetközileg is kétségtelenül top-tudományterületnek számító géntechnológia két nagy magyarországi centruma kiemelt státuszt kapott, miközben a hagyományos növénynemesítéssel foglalkozó intézeteknek be kellett sorolniuk nagyobb „holdingok” ernyője alá.
Tény, hogy a kormányon belül többféle nézet létezik a GMO-kkal kapcsolatban. A vidékfejlesztési tárca államtitkára, a vidékstratégia fő teoretikusa, Ángyán József egyértelműen a GMO-ellenes vonalat képviseli, az ellenoldalnak állítólag Semjén Zsolt az egyik előretolt embere. Az alkotmányban is tükröződő miniszterelnöki álláspont végül arra az érvre támaszkodva alakult ki, hogy az exportorientált magyar mezőgazdaságnak versenyhátrányt jelentene a GMO-k beengedése (illetve jelenleg versenyelőnyt biztosít a GMO-mentesség).
A parlament egyébként a napokban tárgyalt volna arról a határozati javaslatról, amelynek alapján Magyarország csatlakozna a határokon átnyúló Alpok–Adria GMO-mentes övezethez. Mivel a tiltás kérdéskörében az uniós szabályozás nem egyértelmű, a hasonló övezetek a megyék és más kisebb földrajzi egységek, illetve a gazdálkodók önkéntes vállalásai alapján, a szubszidiaritás elvét követve szerveződnek, amibe eddig semmilyen uniós fórum nem tudott belekötni. A tervezet vitája végül a parlament illetékes bizottsági elnökének külföldi útja miatt maradt el.
Kapcsolódó anyagok:
