Tóth Máté erőteljesen klímaszkeptikus energiajogász július 15-én tette közzé első videóját a Megafon YouTube-csatornáján, a Patriótán. Az ’Így HAZUDNAK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL’ című videót azóta több mint 90 ezren látták. A lakmusz további félrevezető állításokat ellenőrzött.
Tóth a videóban nem tagadja a klímaváltozást. Kijelenti például, hogy „nagyon fontos tény a jelenlegi melegedés, nagyon fontos tény az emberi közrehatás is, ami jelentősen megnőtt”. Emellett azonban azt is hangsúlyozza, hogy „kontextusában” kell látnunk, mi történik, és olyan tudományos publikációkat ígér, „amiket a politikai klímaaktivisták nem fognak megmutatni”.
A videó többet is felvonultat a legismertebb klímaszkeptikus narratívák közül, legerősebben a klímapánik feleslegességének hangsúlyozása jelenik meg benne. (Hogy milyen más narratívák léteznek még, és ezek hogy jelennek meg a magyar közbeszédben, arról a Political Capital közölt nemrégiben részletes elemzést).
A videó többet is felvonultat a legismertebb klímaszkeptikus narratívák közül, legerősebben a klímapánik feleslegességének hangsúlyozása jelenik meg benne. (Hogy milyen más narratívák léteznek még, és ezek hogy jelennek meg a magyar közbeszédben, arról a Political Capital közölt nemrégiben részletes elemzést).
Tényellenőrzésünk első részében azt jártuk körül, hol csúsztat Tóth Máté, amikor a „klímarettegők” be nem vált világvégejóslatairól beszél.
Ebben a cikkben az energiajogász néhány múltbeli klimatikus eseményre tett hivatkozását elemezzük, konkrétan az alábbi állításokat:
- “6 ezer éve nem is voltak gleccserek.”
- “Grönland zöld sziget volt a vikingek idejében.”
- “Az elmúlt száz évben 98 százalékkal csökkent a környezeti katasztrófákban elhunytak száma.”
Tóth szerint többek között ezek az állítások helyezik kontextusba a mai klímaváltozást.
Mi azonban azt találtuk, hogy az első két kijelentés hamis, a harmadikat pedig félrevezető a klímaváltozás súlyosságának megkérdőjelezésére használni.
„6 ezer éve nem is voltak gleccserek”
Tóth egy ponton (a videóban 10:45-től) arról kezd el beszélni, hogy „a havi átlaghőmérséklettel való riogatás bombasztikus, de nem releváns”.
Bevág egy főcímet az atv.hu-ról (‘Brutális hír érkezett: 120 ezer éve nem látott olyan forróságot a Föld, mint 2023-ban’), amit félrevezetően úgy tálal, hogy „brit tudósok vagy az EU tudósai szerint ez az elmúlt 120 ezer év legmelegebb nyara”. (Az ATV cikke valójában 2023. július hónapjára vonatkozott, amiről az EU Copernicus klímaprogramjának egyik vezetője állította, hogy az elmúlt 120 ezer év legmelegebb hónapja volt.)
„Kit ne sokkolna? Hát van szíve, aki erre érzéketlen marad? Ám, sajnos, beárnyékolja, amikor tudjuk, hogy kábé hatezer éve, vagyis az úgynevezett közép-holocén maximum idején nem is voltak gleccserek” – folytatja a videóban Tóth.
Egy tanulmány valóban vizsgálta a gleccserek és jégsapkák visszahúzódását a közép-holocén korszakban, körülbelül 6-7 ezer évvel ezelőtt. Azonban a tanulmány sem állítja, hogy ekkoriban nem voltak gleccserek, csak azt, hogy nagy részük a mai méreténél kisebb volt vagy teljesen hiányzott. A szerzők továbbá hangsúlyozzák, hogy az északi sarkvidék közép-holocénben látott felmelegedése más okokra vezethető vissza, mint a mai, ember okozta klímaváltozás.
Tóth Máté nem adott meg forrást a kijelentéséhez, de valószínű, hogy Laura Larocca (Arizonai Állami Egyetem) és Yarrow Axford (Northwestern Egyetem) 2022-es, a sarkvidéki gleccserek és jégsapkák holocénbeli történetét vizsgáló tanulmányára utalt. Ezt a tanulmányt a megjelenése után sokan a klímaváltozás megkérdőjelezésére vagy relativizálására használták fel, ezekről az állításokról az USA Today és az AFP írt tényellenőrzést. A tanulmány azt találta, hogy a korai és közép-holocént melegebb sarkvidéki nyarak jellemezték, ennek következtében 10 ezer évvel ezelőtt a gleccserek és jégsapkák több mint fele, 6-7 ezer évvel ezelőtt több mint 90 százaléka a mainál kisebb volt vagy teljesen hiányzott.
Az nem következik a tanulmányból, hogy 6 ezer éve egyáltalán nem voltak gleccserek.
Laura Larocca továbbá mindkét idézett tényellenőrző oldalnak elmondta, hogy a holocénbeli felmelegedésnek más okai voltak, mint a mai klímaváltozásnak. A Föld pályájának kiszámítható változásai okoztak felmelegedést a sarkvidéken, mert az északi félteke nyáron több napsugárzásnak volt kitéve, így félrevezető az eredményeit úgy beállítani, mintha azok megkérdőjeleznék a klímaváltozás súlyosságát – magyarázta például az USA Today-nek.
Hozzátette, a Föld pályájának alakulása jelenleg pont a gleccserek terjeszkedését támogatná. Az emberi tevékenység által vezérelt felmelegedés azonban visszahúzódást okoz.
„Grönland egy zöld sziget volt a vikingek idejében”
„Ha már olvadó gleccserek…” – ezzel az átkötéssel jut el Tóth Máté a 6 ezer évvel ezelőttre vonatkozó állítástól annak taglalásáig, hogy az éghajlat a hozzánk közelebb eső (de még az iparosodás előtti) időkben is sokat változott. Például: “Grönland, ahogy a neve is árulkodó, egy zöld sziget volt a vikingek idejében, ahol nem voltak jéghegyek sem” – állítja ebben a blokkban (11:48-tól).
Valójában Grönlandnak a vikingek idejében is csak a déli része volt zöld. A megtévesztő „zöld föld” nevet azért adták a szigetnek, hogy vonzóbbnak tüntessék fel az újonnan betelepülők előtt.
Korábban is előfordult már a magyar közbeszédben, hogy Grönland nevére hivatkozva próbálták relativizálni a klímaváltozás jelentőségét, azt illusztrálva a sziget állítólagos múltjával, hogy klímaváltozás mindig is volt. A Telex is foglalkozott a témával, miután Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szintén azt állította – az idén májusi EP-listavezetői vitán és később egy interjúban -, hogy Grönland a vikingek idején zöldellő terület volt, és ebből ered a sziget elnevezése.
A Telex tényellenőrzéséből is kiderült, hogy a név valóban a vikingektől származik, pontosabban Vörös Eriktől (Erik Thorvaldson). Eriket három ember megöléséért száműzték Izlandról, ezt követően indult nyugatra, így bukkant Grönland déli részére Kr. u. 982 nyarán. A vélhetően tengeri áramlatok által előidézett középkori éghajlatváltozásnak köszönhetően ekkoriban a térség hőmérséklete melegebb volt, mint a korábbi évszázadokban A Northwestern Egyetem kutatói szerint azonban ez csak annyit jelent, hogy a mai 10 fokos nyári átlaghőmérséklethez hasonló volt a klíma a sziget vikingek által belakott déli területein.
Ez értelemszerűen nem eredményezte azt, hogy Grönland teljes egészében zöldellő sziget volt a vikingek korában. Ma Grönland területének közel 80 százalékát jég borítja, és ez nem volt másképp akkoriban sem. A Telex tényellenőrzése idézi Vörös Erik sagáját, és ebből kiderül, hogy Erik tudatosan választotta a zöld sziget nevet, hogy a területet vonzóvá tegye az újonnan letelepedő vikingek számára. Terve bevált: többen átköltöztek a szigetre, ahol három várost is alapítottak, és ezek egészen a 16. században lesújtó kis jégkorszakig fennmaradtak.
Hogy a grönlandi jégtakaró kiterjedése hogyan alakult a távolabbi múltban, arról különböző kutatások láttak napvilágot. Egy 2023-as tanulmány például azt találta, hogy körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt a sziget észak-nyugati részén jégmentes állapotok uralkodtak, de Kelet-Grönlandon ekkor sem olvadt el teljesen a jégtakaró.
„Az elmúlt száz évben 98 százalékkal csökkent a környezeti katasztrófákban elhunytak száma”
„És akkor a természeti katasztrófák, amikkel riogatnak, például a hurrikánok. Gyakoribbak? Nem, nem azok” – mondja Tóth (12:58-tól), majd bemutat egy ábrát arról, hogy „az elmúlt száz évben a környezeti katasztrófák miatti halálesetek száma 98 százalékkal csökkent”.
Képkivágás a videóból. Forrás: Patrióta/YouTube
Ez nagyjából megfelel a valóságnak, azonban a halálesetekről adatokat gyűjtő szervezet maga mondta ki, hogy a halálozási statisztika kiemelése félrevezető lehet.
A grafikont Tóth Máté valószínűleg Bjorn Lomborgtól, Orbán Balázs és a Mathias Corvinus Collegium kedvenc klímaszkeptikus szerzőjétől vette át, aki még 2022-ben állt elő vele.
Lomborg adatait is sokan használták a klímaváltozás megkérdőjelezésére vagy relativizálására, és ebben a témában is közölt már tényellenőrzést a Reuters, illetve az USA Today. A természeti katasztrófák miatti halálesetekről a Centre for Research on the Epidemology of Disasters (CRED) gyűjt historikus adatokat az EM-DAT adatbázisban.
A szervezet egy 2022-es jelentésben külön reagált Lomborg állításaira. Azt írták, a halálozási statisztikák csökkenéséről szóló adat félrevezető lehet, és káros is, amennyiben a klímaváltozás elleni cselekvés fontosságát lekicsinylő diskurzust támogatja. A CRED saját elemzése szerint egyébként nem 98, hanem 96 százalékos csökkenés figyelhető meg az időjárással összefüggő katasztrófák okozta halálesetek számában az 1920-as évek és a 2010-2020 közötti évtized között.
Azonban hozzáteszik, hogy ha az 1910-1920 közötti évtizedet is bevonjuk az elemzésbe, akkor már csak 30 százalékos a csökkenés.
Forrás: Disasters in numbers 2022. cred.be
Kiemelik azt is, hogy az 1920 és 1960 közötti magas halálozási számokatt néhány „nagy katasztrófa”, különösen öt aszály miatti éhínség okozta. Ezek egyenként több mint egymillió ember halálához vezettek.
A “nagy katasztrófák” torzító hatását érzékelteti, hogy ha kivesszük az adatbázisból az 50 leghalálosabb katasztrófát – és csak a maradék 12 173-at hagyjuk meg – akkor már nem csökkenő, hanem növekvő trend látszik a természeti katasztrófák miatti halálozásban.
Forrás: Disasters in numbers 2022. cred.be
Azonban a CRED szerint ebből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a hozzánk időben közelebb eső katasztrófákról könnyebb adatokat gyűjteni.
„Összefoglalva, lehetetlen a katasztrófák okozta halálozás évszázados tendenciájának hátterében álló okokra következtetni pusztán az EM-DAT adatok alapján” – írják.
Mint azt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2021-es jelentése is tartalmazza, a klímakutatók újabban modellszámításokat alkalmaznak annak megállapítására, hogy egy-egy extrém időjárási jelenség valószínűségét mennyivel növelte meg az ember által okozott klímaváltozás.
A Bulletin of the American Meteorological Society-ben 2015 és 2017 között publikált tanulmányok azt találták, hogy 77 extrém jelenségből 62-höz jelentős mértékben hozzájárult az emberi tevékenység miatti klímaváltozás – írja a WMO jelentése. Különösen a hőhullámokat, a heves esőzéseket és az áradásokat tudták nagy biztonsággal az emberi tevékenységnek tulajdonítani, míg például a szárazságok és a hurrikánok esetében kevésbé egyértelmű az ok-okozati összefüggés.
Nyitókép: képkivágás Tóth Máté energiajogász partiota youtube videójából.
