Több ezer kilométert repülhet egy csapat, ha döntőbe kerül, és akkor még a szurkolókról szó sem esett. Bár az UEFA szerint sokat tettek a környezetért azzal, hogy nem kell új stadionokat építeni az eseményhez, környezetvédők szerint a torna ökológiai lábnyoma „a lehető legnagyobb lesz”.
Ha Svájc az előzetes rangsoroknak megfelelően a legjobb nyolc közé jut a jövő pénteken kezdődő labdarúgó-Európa bajnokságon, a csapatnak és a szurkolóinak több mint húszezer kilométert kell utazniuk a kontinensen belül. Ez a szám nem csupán négyszerese egy London–New York-repülőútnak, de messze a legtöbb, amit egy csapatnak valaha kellett utaznia egy kontinenstorna miatt – derül ki a BBC számításából.
Bár valószínűtlen, hogy a svájciak ilyen sokáig meneteljenek, a koronavírus-járvány és a stadionok limitált kapacitása miatt pedig a vártnál jóval kevesebb szurkoló fogja követni hazája csapatát élőben, a rendhagyó, 11 különböző ország egy-egy stadionjában megrendezett Eb-nek jelentős ökológiai lábnyoma lehet.
A két egymástól legtávolabbi helyszínt, Sevillát és Bakut 4766 kilométer választja el, ellentétben az eddigi tornákkal, amelyeket egy-egy önálló, vagy két szomszédos ország rendezett. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy idén még a szervezőknek is határokon keresztül kell majd utazniuk, és mindössze 6 csapat lesz (köztük Magyarország is), amelyeknek kevesebb kilométert kell majd megtenniük, mint a legutóbbi Eb-szereplésükkor.
Környezetvédők szerint a szervező Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) részéről hatalmas felelőtlenség a páneurópai Eb ötlete: a nagy távolságokat a csapatok és a szurkolók repülővel fogják megtenni, és ugyan a járvány miatt a korábbi számításokkal ellentétben aligha fognak valójában kétmillióval több járatot indítani emiatt a légitársaságok, a kontinensen belüli repülés hatalmas ökológiai terhelést jelent. A svájci példánál maradva: egy szurkoló közel 4 tonna szén-dioxid kibocsátásáért lenne felelős, amely megfelel a világ egy főre jutó, egyéves átlagának.
Az UEFA szerint hiába esik szó a repülés környezetszennyező hatásairól, a több helyszínen rendezett Eb-re ugyanis mindössze egyetlen stadiont kellett építeni (a budapesti Puskás Arénát), ami összességében rengeteget tett az esemény fenntarthatóságáért. A HVG által idézett BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint azonban semmilyen tudományos alapja nincs annak, hogy a torna ilyen formában kevésbé lenne környezetszennyező, és a szervezet csak saját maga tisztára mosásáért küzd, mintsem a tényleges változás érdekében.
