Egy perces néma csenddel emlékeztek meg Hirosimában helyi idő szerint ma reggel 8 óra 15 perckor arra a pillanatra, amikor az Enola Gay névre keresztelt amerikai B-29-es bombázó fedélzetéről 1945. augusztus 6-án atombombát dobtak a japán városra.
A megemlékezés alkalmából mintegy 50 ezer ember gyűlt össze a hirosimai Béke Emlékparkban, nem messze a robbanás epicentrumától. Macui Kazumi, Hirosima polgármestere a rendezvényen azt mondta, a világ vezetőinek követniük kellene Barack Obama amerikai elnök példáját, és első kézből kellene megismerniük a nukleáris fegyverek okozta pusztulást.
Obama hivatalban lévő amerikai elnökként elsőként látogatott el május 27-én a japán városba, hogy lerója tiszteletét az atomtámadás 140 ezer áldozata előtt. Közülük több ezren a bombatámadás pillanatában vesztették életüket, és nagyon sokan haltak meg évekkel később a sugárzás miatt. Három nappal a hirosimai atomcsapást követően egy másik japán várost, Nagaszakit ért hasonló támadás, ez utóbbi helyen a robbanás 74 ezer ember halálát okozta.
Galambok repülnek a Hirosima elleni amerikai atomtámadás 71. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésen a hirosimai Atombomba-kupola előtti Béke Emlékparkban 2016. augusztus 6-án. A történelem első atombombáját a nyugat-japáni Hirosimára dobták, ami körülbelül 140 000 halálos áldozatot követelt a támadáskor és az azt követő hónapokban. (MTI/EPA/Ota Kijosi)
A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két támadásra. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez az atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
