A Hungarikum Bizottság mai döntése értelmében a hungarikum gyűjteményébe került a magyar gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A Makói petrezselyemgyökér is oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap.
Az indoklás szerint a gulyásleves világszerte ismert magyar ételként jelentős hatást gyakorol a vendéglátásra és a turizmusra, a pálos rend csaknem nyolc évszázada meghatározó szerepet tölt be a magyar nemzet történelmében és kultúrájában, a 240 éves hollóházi porcelán pedig sokszínű, egyedi forma- és dekorvilágának köszönheti az elismerést. A tárcavezető ismertette, hogy a Magyar Értéktár a csíksomlyói pünkösdi búcsúval, a magyar népmesék rajzfilmsorozattal, a vert csipkével és a gemenci gímszarvassal bővült a testület döntése értelmében.
A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményeként a nemzet összetartozását fejezi ki, a magyar népmesék sorozat népi kulturális hagyományokat közvetít, a csipkeverés generációk munkájának köszönhetően máig meghatározó jelentőségű érték, míg a gemenci gímszarvas mint a vadászati turizmushoz kapcsolódó idegenforgalmi látványosság került be a Magyar Értéktárba – mondta a miniszter. Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a hungarikum törvény alapján a hungarikumok és más nemzeti értékek kiemelt állami figyelemre – szükség esetén akár szakmai vagy jogi segítségre is – számíthatnak, valamint pénzügyi támogatásban részesülhetnek a hungarikum alap keretéből. A mai bővítéssel 70-re nőtt a hungarikumok és 161-re a Magyar Értéktárban szereplő értékek száma.
Még szerencse, hogy a környezetédelmi területért papíron felelős Földművelésügyi Minisztériumban V. Németh Zsolt személyében
van nekünk környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárunk
A Makói petrezselyemgyökér is oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap
Az Európai Unió jóváhagyta, hogy a Makói petrezselyemgyökeret is oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel lássák el – tájékoztatott ma az Európai Bizottság. A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
A tájékoztatás szerint a Makói petrezselyemgyökér egyedisége a földrajzi környezetnek, a makói tájkörzetnek, a természeti – talaj és éghajlati -, és részben emberi tényezőknek köszönhető. A bejegyzett elnevezést viselő termék megjelöléséhez használt egyedi címkéket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszöveetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) makói szervezete, a Csanád és Térsége Gazdakör adja ki, fel kell tüntetni rajtuk a Makói petrezselyemgyökér szóösszetételt és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regisztrációs számát.
Az oltalom alatt álló Makói petrezselyemgyökér elnevezést azok a termékek viselhetik, amelyik termesztése Makó, Csanádpalota, Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, és Pitvaros települések közigazgatási határain belül történik. A termék előállítás területi lehatárolása az eredetvédelem alapvető része. Az eredetvédett termékek termékleírásban meghatározott módon történő gyártásával, a védett név használatával a lehatárolt területen előállítást végző bármely gyártó élhet, üzemmérettől függetlenül. A címkét az elnevezést viselő termék valamennyi termelője megkapja – tájékoztatott az uniós bizottság.
Az EU-s eredetvédelem célja, hogy a jó minőségű, hagyományos termékek fennmaradását biztosítsa, és ne legyen lehetőségük a gyenge minőségű összetevőket, kétes gyártási technológiát alkalmazóknak a védett névvel való visszaélésre. Ezért a Makói petrezselyemgyökér védett nevet csak akkor lehet használni, ha a termék teljes mértékben megfelel a termékleírásban megállapított technológiai, minőségi és érzékszervi követelményeknek. Nem használhatók azok a védett névre utaló megnevezések, amelyek az élelmiszerek jelöléséről szóló uniós rendelet alapján alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.
