Az ELTE kutatói megvizsgálták, milyen hatása volt a COVID-19 járvány első hullámában tett intézkedéseknek Budapest levegőminőségére. A légkörkémiai folyamatokat tanulmányozva kimutatták, hogy a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és az aeroszol részecskék számának koncentrációja csökkent, a szálló por koncentrációja nem változott, az ózon viszont növekvő tendenciát mutatott.
Az ELTE TTK Kémiai Intézetben működő Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratóriumának kutatói, Salma Imre egyetemi tanár vezetésével a COVID-19 világjárvány hatásait vizsgálták. A levegő mint komplex rendszer részletesebb tanulmányozása hozzásegít a légkörben lejátszódó kémiai folyamatok, illetve egészségügyi, éghajlati és környezeti hatásaik jobb megértéséhez, környezetünk élhetőbbé tételéhez.
A kijárási korlátozás időszakában, március 28. és május 17. között Budapest gépjárműforgalma munkanapokon a szokásos érték felére csökkent. Ezzel párhuzamosan néhány kulcsfontosságú légszennyező anyag koncentrációja is jelentősen mérséklődött. A nitrogén-oxidok koncentrációja 45–65%-kal volt kevesebb a 2017–2019. évek azonos időszakához képest, míg a szén-monoxidnak, az aeroszol részecskék számának a csökkenése 25–30%-ot ért el. A szálló por és a finom méretű szálló por tömege nem mutatott jelentős eltérést a korábbi évektől. Az ózon koncentrációja kisebb, 5–10%-os mértékben, de növekvő tendenciát jelzett.
A koncentrációk változása csak részben kapcsolatos a gépjárműforgalommal.
A légköri koncentrációk alakulását ugyanis összetett, belsőleg kölcsönható kémiai, fizikai és meteorológiai rendszer több eleme is jelentősen befolyásolhatja. A csapadék, a szélsebesség, a határréteg vastagsága, a transzportfolyamatok, a légkörkémiai reakciók rendszere, továbbá egyéb, nem közlekedési források együttesen alakíthatják a koncentrációkat.
Az NO koncentrációjának alakulása Budapest belvárosában január 1. és július 31. között
a 2020. évben (Y2020) és a 2017–2019. referenciaévben (Y3Ref).
Az öt járványügyi szakaszt színkódokkal jelöltük az abszcissza felett.
A zavaró hatásoktól megtisztított adatsorok részletesebb kiértékelés azt mutatta, hogy 10%-os forgalomcsökkenés 6% körüli visszaesést eredményezett a nitrogén-oxidok koncentrációjában. Az aeroszol részecskeszám és a szén-monoxid esetében a csökkenés üteme 4% és 2% volt. A gépjárműforgalom csillapításának komoly jelentősége lehet a budapesti levegő minőségének javításában az említett kémiai anyagok tekintetében. Ugyanakkor,
Budapest levegőminőségének központi szereplőjét, az aeroszol tömeget csak korlátozott mértékben lehet a gépjárműforgalom csökkentésével szabályozni.
Ezen légszennyező nagyobb része más forrásokból pl. háztartási fűtés és tüzelésből, különösen a biomassza égetéséből, valamint a mezőgazdaság és az építkezések területéről származik. Érdemes megemlíteni, hogy az eddigi, összes szmogriadó riasztási fokozatát a szálló por miatt rendelte el a főpolgármester.
Az ELTE kutatóinak eredménye a tudományterület rangos szaklapjában, az Atmospheric Chemistry and Physics c. folyóiratban jelent meg, de a szerzők magyarul is összefoglalták kutatásukat, amely a Természet Világa 2020. novemberi számában olvasható.
Borítókép: A Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) mérőállomása az ELTE Lágymányosi Campusán.
