Illés Zoltán szerint nincs szükség arra, hogy gát épüljön a Szigetközben. A leendő környezetvédelmi államtitkár tegnap azt mondta: az Európai Unió készülő Duna-stratégiájának a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével szemben kell állást foglalnia.
A politikus tegnap, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja és a Duna Charta által szervezett Dunaszaurusz – Duna-mozgalmak – Duna-stratégia című konferencián szólalt fel. Illés Zoltán, aki az Orbán-kormányban a vidékfejlesztési tárca államtitkárként a környezetvédelemért és a vízügyért felel majd, azt mondta: hiába környezetbarát a folyami áruszállítás és a vízenergia felhasználása, ezekről csak a helyi viszonyok ismeretében lehet dönteni, mérlegelve, hogy a természetbe való beavatkozás nem okoz-e kárt. A hágai Nemzetközi Bíróság határozata alapján Magyarországnak és Szlovákiának a hajózási, árvízvédelmi és energiatermelési kérdésekről úgy kell megegyeznie, hogy a környezetvédelem ügye elsőbbséget élvezzen – mutatott rá.
Illés Zoltán arra is kitért, hogy szerinte a két országnak 50:50 százalékos arányú vízmegosztásról kell megállapodnia. A leendő államtitkár szerint Bős-Nagymaros ügye nem nemzetiségi kérdés, hanem technokraták és nem technokraták vitája. Elmondta ugyanakkor, hogy az uniós Duna-stratégiának gazdasági érdekekre is tekintettel kell lennie, példaként említve az egyébként is szükséges hídépítéseket a folyam magyarországi szakaszán.
Magyarország érdeke, hogy az Európai Unió Duna-stratégiája elsősorban arról szóljon, miként óvható meg a folyó – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács tavaly kérte fel az Európai Bizottságot a Duna-stratégia megalkotására. A bizottság a következő hetekben megbeszéléseket folytat a dokumentumról az érintett államok kormányaival. Deutsch szerint bár lényeges, hogy gazdasági, közlekedésfejlesztési és kulturális javaslatokat is tartalmazzon, a Duna-stratégiának alapvetően a folyam és környezetének megóvását kell garantálnia.
Karátson Gábor író, a Duna Charta elnöke előadásában azt mondta: a magyaroknak két nagy tettük volt a XX. században, az 1956-os forradalom és a Duna-mozgalom. Szavai szerint elsősorban a vízlépcsőrendszer elleni tömegtüntetések vezettek az 1989-es rendszerváltáshoz, és a Horn-kormány 1998-as megbuktatásában is nagy szerepük volt. Elmondta: ezért is adott okot aggodalomra, hogy az utóbbi időben jobboldali politikusok és médiumok vízlépcsőpárti nyilatkozatokat tettek. "Ha alaptalan volt a szorongásunk, bocsánatot kérek" – fogalmazott, megemlítve, hogy több fideszes politikus is igyekezett megnyugtatni. Karátson Gábor arról is beszélt, hogy a folyam hajózhatóvá tételének ígérete fenyegetést jelent a Duna számára, és reményét fejezte ki, hogy a leendő kormány segít megvédeni a folyamot a nem egyszer az EU felől érkező környezetromboló törekvésektől.
A Danubius Hotel Gellért Budapestben tartott konferencián az alábbi előadásokat figyelte még a kb. 50 fős hallgatóság:
Vida Gábor akadémikus: Duna probléma a biodiverzitás évében
Szabó Marcel tanszékvezető docens (PPKE, Nemzetközi Jogi Tanszék): Megnyerhető-e még a Duna ügye Hágában vagy Luxemburgban?
Fleischer Tamás Világgazdasági Kutató Intézet – Magyar Közlekedési Klub: A Duna és a hajózási stratégia
Medgyesy Balázs a Fidesz Zöld Tagozatának elnöke: Bölcs gazdálkodás a Dunával
Bárdos Deák Péter Duna Charta: Vízgazdálkodási tervezet és Duna Stratégia
Dózsa Tamás Duna Charta: A Duna Charta állásfoglalása
Balla Mihály országgyűlési képviselő: A Duna menti országok együttműködési lehetőségei.
További képek sajtószobánkban >>>
Kapcsolódó anyagok:
