2024 elején kivezetésre kerül a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szaldóelszámolási rendszere, és felváltja az ún. bruttó elszámolás. Nem ösztönzi a rugalmas termelést és fogyasztást, valamint rontja a napelemek megtérülését a most életbe lépő bruttó elszámolás.
Az átállás remek lehetőséget kínált (volna) arra, hogy egy korszerű elszámolási rendszer kerüljön bevezetésre idehaza, amely figyelembe veszi a villamos energia valódi értékét, a hálózathasználat költségeit, és így ösztönzi a fogyasztó oldali válaszadást. Bár néhány nap múlva indul az új rendszer, továbbra is sok a bizonytalanság, és kérdéses, hogy az új feltételekkel megéri-e majd napelemet telepíteni a háztetőkre. Jelenlegi formájában a bruttó elszámolás rontja a napelemes rendszerek megtérülési mutatóit, nem ösztönzi majd rugalmas termelésre és fogyasztásra a napelem-tulajdonosokat, de az akkumulátoros tárolásban és az okosmérőkben rejlő nagy potenciált sem tudjuk vele teljesen kihasználni. Bartek-Lesi Mária és Varga Katalin elemzése.
Bruttó elszámolásba kerülnek 2024. január 1-jével az idén december 31-én legalább tíz éve működő napelemek tulajdonosai, valamint az új, fejlesztésüket (vagy napelemük bővítését) 2023. szeptember 7. után bejelentő beruházók. Ez azt jelenti, hogy:
már nem lehet éves szinten összevezetni a hálózatról fogyasztott és a napelemek által a hálózatra termelt villamosenergia-mennyiséget, hanem a vételezés és betáplálás külön kerül havonta kiszámlázásra.
Amennyiben az energiaszolgáltató a jövő év elejétől valóban fix 5 Ft/kWh-s áron veszi át a napelemek által termelt, és azonnal fel nem használt villamos energiát – ahogy ez eddig a kormányzati nyilatkozatokban megjelent -, az egyrészt nagyban rontja a napelemek megtérülését, másrészt elszalasztott lehetőség arra vonatkozóan, hogy egy korszerű és rugalmas elszámolási rendszer váltsa fel a valóban idejét múlt szaldóelszámolást.
Csinálhatnánk jobban, ösztönözve a rugalmasságot, javítva a megtérülési időt
A 2023. júliusában megjelent Élet a szaldóelszámolás után című policy brief-ünkben áttekintettük a háztartási napelemek esetén alkalmazható kompenzációs rendszerek fő elemeit, melyek a mérés és számlázás módjának kialakításán túl magukban foglalják a hálózatról vételezéshez és a hálózatra tápláláshoz kapcsolódó energiadíjak és rendszerhasználati tarifák meghatározását is.
Megvizsgáltuk, hogy az elszámolással kapcsolatos EU-s elvárások és a hazai rendszer várható reformjára vonatkozó, akkor rendelkezésre álló információk alapján milyen elszámolási rendszerre lehet számítani Magyarországon, és milyen kérdések, dilemmák merültek fel, többek között az egyetemes szolgáltatási rendszer kereteiben történő megvalósíthatóságot, a hálózatra gyakorolt hatásokat és a megtérülés lehetőségeit illetően.
Bemutattuk azt is, hogy időben és akár területileg is differenciált energiadíjakkal és hálózati tarifákkal a napelemmel rendelkező lakosság alkalmazkodni tudna a napon belüli villamosenergia piaci folyamatokhoz, és
ezzel nemcsak a saját energiaszámláját tudná optimalizálni, hanem a napelemek hálózati integrációjának költségei is csökkennének.
Az írásunk megjelenése óta felgyorsultak az események, és elindultak az iparági egyeztetések a szaldóelszámolás kivezetéséről. Döntés született arról, hogy a működésbe lépésük időpontjától számítva 10 évig éves szaldóelszámolásban maradhatnak a korábbi telepítésű, és a 2023 szeptember 7-ig bejelentett, 2025 végéig megépített (vagy kibővített) napelemes rendszerek.
- január 1-jével tehát csak a később üzembe lépő, és a több mint 10 éve működő napelemek tulajdonosaira vonatkozik majd a bruttó elszámolás.
Az átállásra vonatkozó szabályok már körvonalazódtak a megjelent jogszabály-módosítások alapján, de néhány fontos kérdést illetően még nem teljesen tiszta a kép. Az illetékesek bejelentéseiből és közösségi médiában megjelent posztjaiból tájékozódhattunk pl. arról, hogy a hálózatra betáplált energia után nem kell majd forgalomarányos rendszerhasználati díjat fizetni, a vonatkozó MEKH rendeletből azonban ez nem tűnik egyértelműnek.
Az is bejelentésre került, hogy annyiért történik a villamosenergia átvétele, amennyit a termelő-fogyasztó fizet érte, ami alapján kilowattóránként átlagosan 5 forint körüli átvételi árra számíthatnak azok, akik az egyetemes szolgáltatás rendszerében maradnak.
Ez az ár jelentősen rontja a napelemes rendszerek megtérülését.
Az sem világos, hogy aki a rezsicsökkentésre jogosult fogyasztási limit felett fogyaszt, az jogosult lehet-e arra, hogy a többletfogyasztással megegyező mértékig az általa fizetett magasabb, 32 Ft/kWh körüli árat kapja a hálózatra betáplált áramért.
Így az akkumulátoros tárolásban és az okosmérőkben rejlő lehetőségek sem lesznek teljesen kihasználva
A hazai új bruttó elszámolás kapcsán az is körvonalazódik, hogy lehetséges lesz az áramkereskedővel külön szerződést kötni, amelyben akár rugalmasabb feltételekben is megállapodhatnak a felek. Segítheti az új beruházásokat a napelem és akkumulátor együttes felszerelését támogató, 2024-ben induló Napelem Plusz támogatás is.
Az akkumulátorokban rejlő potenciált sem tudja azonban teljes mértékben kihasználni a napelem-tulajdonos, ha statikus árakkal és díjakkal szembesül.
Nemzetközi példák mutatják, hogy azokban az országokban, ahol a lakossági napelem-tulajdonosok nem fix áron vásárolják a villamos energiát és nem fix árat kapnak a hálózatra termelt napenergiáért, hanem valamilyen módon differenciált árazással szembesülnek, érdekeltté tudnak válni abban, hogy a fogyasztásukat a napi csúcsokról elmozdítsák, a napközbeni napenergia-termelésüket minél nagyobb arányban felhasználják, vagy tárolják, energiafelhasználásuk tekintetében tudatosabbá váljanak.
A Magyarországon napelemet telepítők számára 2022 január 1. óta kötelezően felszerelendő okosmérők előnyei sem aknázhatók így ki egyelőre a termelő-fogyasztók által, pedig a jövő energiarendszerében a rugalmas alkalmazkodás képessége – és az ehhez jól kialakított ösztönzők rendszere – kulcsfontosságú lesz.
Szerzők:
Bartek-Lesi Mária, közgazdász (PhD), a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa és
Varga Katalin közgazdász, a REKK Alapítvány programvezetője.
Nyitókép: depositphotos
