A rovat kizárólagos támogatója

Hírek szerint súlyos pénzmegvonás fenyegeti Magyarországot: az Európai Bizottság a jogállamisággal kapcsolatos rendszerszintű problémák miatt a Magyarországnak szánt 22,5 milliárd euró 70 %-ának – ez nagyjából 6400 milliárd forint – visszatartását javasolja majd. Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője úgy véli, előbb-utóbb lesz megállapodás a magyar kormány és az EU között, de az EU ragaszkodni fog a garanciákhoz, mert már csak annak hisz, amit lát.

Tető alá hozható-e a magyar kormány és az Unió megállapodása a Magyarországnak járó pénzekről?

A Jelennek nyilatkozó Jávor véleménye szerint az EU végül meg fog állapodni a magyar kormánnyal. A valódi kérdés az, hogy ezért cserébe mit kell Orbán Viktornak kínálnia. E folyamatban a következő fontos dátum szeptember 22-e lesz, a Bizottság ekkor fogja jelezni, hogy mit reagál a magyar kormány javaslataira, elegendőnek tartja-e a tervbe vett intézkedéseket, vagyis lezárja a jogállamisági eljárást, vagy pedig azt egy újabb szakaszába lépteti. Abban szinte egészen bizonyos vagyok, hogy nem engedik el az eljárást, hanem folytatják, de ez nem jelenti azt, hogy a folyamat végén ne lenne esélye a megállapodásnak.

A helyzet annyiban változott a korábbiakhoz képest, hogy a kormánynak nagyon komoly bizonyítási kötelezettsége van az Unió felé, magyarul, az égadta egy világon senki semmit nem hisz már el neki. A NER eddigi gyakorlata alapján szinte mindenki meg van győződve arról, hogy ha a kormány vállalja is egy új, független korrupcióellenes hatóság fölállítását, akkor az ennek tudatában kötött megállapodás ellenére egy egyéni képviselői módosító indítvánnyal már másnap elvon a szervezettől hatásköröket. A Bizottság épp ezért szerintem csak akkor fogja mérlegelni az eljárás leállítását, ha a kormány ígéretei valóban megvalósulnak, és azok ténylegesen úgy működnek, ahogy arról eredetileg is szó volt. Ez a folyamat az idén semmiképpen nem fog lezárulni.

Valójában két jelentős pénzcsomagról kell megállapodni, előbb a helyreállítási terv forrásairól, valamint a következő hétéves költségvetési ciklusról.

Így van. Ami ez utóbbit, vagyis az operatív programokat illeti, nincs különösebb időkényszer. E tekintetben van nagyon komoly jelentősége annak, hogy az ígéreteit miként tartotta be a kormány, de a tényleges egyeztető tárgyalások még csak később esedékesek, 2023 vége előtt ilyen forrás semmiképp nem fog érkezni Magyarországra. Ennél sokkal élesebb a helyreállítási terv ügye, hiszen ott van egy határidő, vagyis, ha az év végéig nem születik meg a bizottság részéről a kifizetési jóváhagyás, akkor a pénz 70 százalékát automatikusan elveszíti Magyország. Ez az időkorlát nyomás alá helyezi a tárgyaló feleket. Én arra számítok, hogy az Unió a lengyel példát követi, tehát megállapítja, hogy a folyamatok jó irányba haladnak, ezért elfogadja a magyar helyreállítási tervet, de nyomon követi a fejleményeket, s garanciális követelményeket fog szabni. Csak ezek teljesülése esetén kezdődhetnek el a tényleges kifizetések.

Az Európai Bizottság tesz javaslatot a forrásokról, de a tényleges döntést az Európai Unió Tanácsa hozza meg.

Igen, amiben, mi tagadás, rejlik bizonyos kockázat is. A Tanácsban ugyanis jó néhány tagállamnak eléggé elvágólagos véleménye van Magyarországról. Nem feltétlenül jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy ezen a fórumon például átmegy a Bizottság javaslata.

Ha van megegyezés a helyreállítási tervről, akkor abból mikor lesz pénz?

Szerintem a legkorábban a jövő év közepén, idén már bizonyosan nem jönnek meg a várt források, az előleget a kormány elbukta. Vagyis már csak a tényleges projektek benyújtott számlái alapján képzelhető el a finanszírozás. Ez azért is fontos körülmény, mert a kormány eközben több százmilliárd forintra írt ki pályázatot a helyreállítási pénzek terhére, csakhogy az Unió ezek közül számosat bírált, így nem tudhatjuk, hogy benne lesznek-e a végleges helyreállítási tervben. Jelenleg csak a tavaly májusban benyújtott tervet ismerjük, amelynek az akkor tervezett összege 7,2 milliárd euróról 6 milliárdnyira csökkent, tehát 1,2 milliárdnyit úgymond ki kellett venni, de nem tudjuk, hogy végül miket hagytak ki. Meglehet, olyan fejlesztéseket, amelyekre már ki is írta a kormány a pályázatokat, netán le is szerződött rájuk vagy már el is kezdte a folyósításukat. Ez még jelentős költségvetési problémákat okozhat.

Szerintem végül az Európai Unió meg fogja menteni Magyarországot a hosszú távú csődtől, hiszen ez elemi érdeke. Részben azért, mert az ukrán háború árnyékában nem akarnak még egy államcsőd felé sodródó tagállammal is bajlódni, ráadásul számos európai cégnek is komoly gondot okozna, ha a magyar befektetéseiket elbuknák. Az EU érdeke tehát Magyarország valamilyen szintű talpon maradása, de ennek az árát ki fogják követelni. Ugyanakkor, szeretném hangsúlyozni, hogy az EU-val való megállapodás, ha valóban úgy alakul minden, ahogy feltételezem, messze nem old meg minden problémát, mert a magyar költségvetés jelenleg rettenetesen rossz helyzetben van, és a megérkeztükig is irtózatosan hiányozni fognak az uniós források.

Valójában mekkora összeget bukhat el a kormány? A Reuters és a Politico már hatezer milliárd forintról beszél, ami őrületes nagyságrendű tétel lenne.

Valóban zajlik egyfajta számháború azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság mekkora összeget zárolna addig a hétéves költségvetési ciklust érintő kohéziós alapokból, amíg a magyar kormány nem bizonyítja kielégítően, hogy eleget tesz az Unió feltételrendszerének. Szerintem ezzel a számháborúval valójában csak a téteket emelik, de ténylegesen nem fog megvalósulni. Valójában egyetlen fix számot ismerünk, méghozzá Johannes Hahn, a költségvetési bizottság elnökének leveléből, amely javaslat formájában tartalmazza a 70 százalékos megvonás vagy nevezzük inkább korrekciós javaslat lehetőségét. Az eltérő számítások abból adódnak, hogy más alapra vetítik ki a korrekciós javaslatot. Magam szűkebben értelmezve csak a Hahn-féle levélben említett és kifogásolt három operatív programra értem, amelynek 70 százalékos zárolása esetén 3500 milliárd forinttól esnénk el, mások azonban valamennyi operatív programot ideértik, így kalkulálták ki a hatezer milliárdos zárolás lehetőségét.

Induljunk ki abból, hogy valóban az EU feltételrendszere szerint áll föl a korrupcióellenes hatóság. Ez hogyan érintené a NER-t?

Ez sok mindentől függ. Szerintem két opció lehetséges, az egyik az, hogy létrejön egy antikorrupciós intézmény, amely valóban képes lesz valamennyire függetlenül ellenőrizgetni dolgokat. Ebben az esetben talán nem lehet majd ennyire látványosan és egyszerűen lopni, mint eddig, vagyis technológiai újításokra lesz szükség lesz a tolvajláshoz, kicsit jobban meg kell majd dolgoztatni a jogászokat annak érdekében, hogy a NER megtalálja a jogszerűnek látszó megoldásokat. Ez eddig sem volt akadály, és bizonyosan lesz majd valamilyen trükk, ahogy eddig is mindig kitaláltak valamit, amit majd csak utólag kezd el vizsgálni az EU, már jóval azután, hogy a pénzét ellopták.

Ez nem túl derűs forgatókönyv.

A másik eshetőség, és ebben erősen bízom, hogy egy valóban független és megfelelő kapacitással működő intézmény jön létre. A kulcskérdés az, hogy miként választják ki ennek a vezetőit és a munkatársait, és hogy nekik milyen jogköreik lesznek. Ha az intézménynek lesz tényleges és közvetlen szankcionálási lehetősége, akkor valóban érdemben csökkenhet a korrupció lehetősége. Akkor előállhat a sok az eszkimó, kevés a fóka esete, hiszen az uniós források eleve megcsappannak, s a Fidesz második-harmadik-negyedik vonala eleshet a lopás lehetőségétől, a pénzekhez valójában csak egy szűk kör férhet. Ez elindíthat egyfajta eróziós folyamatot, hiszen, ha a fókák elfogynak, akkor az eszkimók talán elkezdenek lázadozni.

De az is igaz, hogy a NER már elfoglalta a hazai gazdasági szektorok egy jelentős részét, s ezek által számos olyan pozíciót birtokolnak a kormányhoz kötődő oligarchák, amelyek a jövőben is megkerülhetetlenné teszik őket. Kétségtelen, hogy vannak olyan szektorok is, amelyeket mesterségesen pumpáltak föl, uniós és magyar költségvetési pénzekből, ezek valószínűleg életképtelennek bizonyulnak majd. Vagyis, az az intézmény, amely a várakozásaink szerint létrejön, képes lehet csökkenteni a korrupciós kockázatokat, de ez önmagában nem fog véget vetni a NER működésének.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek