Magyarország legértékesebb és az Európai Unióban is kivételes pusztai élőhelyeinek egyik természetvédelmi szempontból fontos, fokozottan védett madara a kék vércse. A madarászoknak köszönhetően az elmúlt 10 évben megduplázódott, és így mintegy 1200 párra duzzadt a kékvércse-populáció.
Az Európai Unió LIFE Nature kerete, a 2006–2009 közötti első időszakot követően 2012–2018 között immáron második alkalommal biztosít forrásokat a faj védelmére. Korábban a kék vércse költőállománya drámai gyorsasággal fogyatkozott meg, 2006-ban már csak 558 pár volt ismert hazánk teljes területén. A célzott védelmi munkának, az országos összefogásnak köszönhetően tavaly már mintegy 1200 pár költött Magyarországon, így idén tavasszal közel két és félezer madár érkezhet haza az afrikai telelőterületekről.
A csökkenés egyik legfontosabb okának a fészektelepeket építő vetésivarjú-állomány összeomlása tekinthető (a sólyomfélék, így a kék vércse sem épít saját fészket, ezért más fajokét kénytelen elfoglalni). Míg 1980-ban még több mint 250.000 párra becsülték ennek a varjúfélének a hazai állományát, az ez után induló szisztematikus „dúvadirtás” (elsősorban méreggel kezelt tojások kihelyezésével – ezt hívták F1-es eljárásnak) következtében a varjak fészkelőpárjainak száma 2006-ban már alig 25000 volt. A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy 2001-ben ezt az évtizedekig a mező-, és egyes helyeken a vadgazdálkodók által közellenségnek tekintett, üldözött madarat az ezredfordulón a Magyar Állam kénytelen volt védelem alá helyezni (természetvédelmi értéke 10000 Ft)!
A folyamat megállítása érdekében idén tíz éve, 2004. március 23-án a Heves megyei Tepélypusztán megalakult az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoportja. Az alapító tagok, melyek szinte az összes hazai nemzetipark-igazgatóságot és természetvédelmi civil szervezetet képviselték, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megállítsák hazánk és a Kárpát-medence kékvércse-állományának a faj eltűnésével fenyegető csökkenését.
a kék vércsék szerelmeseiA munka első és legfontosabb, szinte azonnali hatást kiváltó lépése – kellő számú varjúfészek hiányában – a mesterséges fészkelőhelyek biztosítása volt. Napjainkra a költőláda-hálózat eléri a 4000 db-ot és elmondható, hogy a védelem eredményeként a 2013-ra megduplázódott, és így mintegy 1200 párra duzzadt kékvércse-populáció nagy része mára ezekben költ.
A hosszú távú megőrzést szolgálja, hogy a kék vércsék számára kedvező élőhelykezelésű gazdálkodási javaslatcsomag 2009-ben bekerült az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) zonális célprogramjai közé. A faj biológiai igényeit szem előtt tartó szántóföldi növénytermesztés a fészektelepek közvetlen közelében segíti a madarakat a folyamatos táplálék-ellátottság és -hozzáférhetőség javításával. A tradicionális kisparcellás gazdálkodás egyes elemeit a modern korba ültető célprogram időben szakaszolt betakarítással biztosítja a folyamatosan megnyíló, alacsony növényborítottságú táplálkozó-területeket a madarak számára a fészekfoglalási, a kotlási és a fiókanevelési időszakban.
gyűrűzött kékvércseA Munkacsoport tevékenységének harmadik területe a kék vércsék vonulás közbeni védelmének meglapozása Európában és Afrikában egyaránt. Ennek egyik fontos eleme a kárpát-medencei őszi gyülekezők, éjszakázóhelyek felderítése és ezek rendszeres monitorozása. Ebben a munkában ma már Románia, Szerbia és Szlovákia is részt vesz. Másik eleme pedig az év októbertől áprilisig tartó időszaka, amit a madarak Európán kívül, vonulásban és a telelőterületen töltenek.
A madarak életének ezen szakasza volt a legkevésbé ismert számunkra, egészen 2009-ig, amikor az első kékvércse-védelmi LIFE program keretében, akkor még prototípusként rendelkezésre álló műholdas adókkal jelöltünk meg kék vércséket, így sikerült kiderítenünk, hogy madaraink főként Afrika déli részében Angola, Zambia, Namíbia és Botswana térségében telelnek.
A kék vércsékkel párhuzamosan zajlik az ázsiai rokonfaj, az amuri vércsék vonulása is, melynek az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport is részt vesz. A madarak műholdadós jelölésében a magyar szakemberek olyan jelentős tapasztalatokra és nemzetközi elismertségre tettek szert, hogy 2013 őszén kollégáinkat kérték fel, hogy Indiában amuri vércséket lássanak el ilyen nyomkövető eszközzel.
Részletek:
http://falcoproject.eu/hu/content/kezdetet-vette-nagafold-expedicio-az-amuri-vercsek-megmenteseert
http://falcoproject.eu/hu/content/amuri-vercse-projekt-tortenet-folytatodik
http://falcoproject.eu/hu/content/amuri-vercse-partnerseg
http://falcoproject.eu/hu/content/az-amurivercse-trio-afrikai-utja-folytatodik
http://falcoproject.eu/hu/content/amuri-vercse-projekt-megerkezes-teleloteruletre
http://falcoproject.eu/hu/content/az-amuri-vercsek-felgyorsultak-naga-mar-india-partjainal-jar]
Részletek a kékvércse-védelmi LIFE és határon átnyúló programokról:
http://falcoproject.eu/hu/splash
Részletek az idén tavaszi Kékvércse-védelmi Dél-Afrika Expedícióról:
http://falcoproject.eu/hu/content/kollegaink-del-afrikaban-kovetik-nyomon-telelo-kek-vercseket
http://falcoproject.eu/hu/content/kek-vercse-afrika-expedicio-2014-ii-resz
http://falcoproject.eu/hu/content/kek-vercse-afrika-expedicio-2014-iii-resz
Kapcsolódó anyagok:
