Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete beszámolót közölt arról, hogy milyen a Balaton ökológiai állapota az idei meleg tél után. Kiderült, hogy bár télen nem fagyott be a Balaton, ennek nincs kimutatható hatása a tavaszi–nyári vízminőségre.
A Balatoni Limnológiai Intézet közlése szerint az utóbbi két-három évtizedben egyre gyakoribbá vált, hogy télen nem fagyott be a tó, pedig a jéggel fedett Balatonban sajátos környezeti körülmények alakulnak ki: a szél által rendszeresen felkevert üledékrészecskék kiülepednek, a napsugárzás akadálytalanul lejut a tó üledékének felszínére. Ennek eredményeként a háborítatlan üledékfelszínen sajátos mikroszkopikus algaegyüttesek fejlődnek ki a 3-4 Celsius-fokos vízben. A közlemény szerint szerencsére mindez nincs kimutatható hatással a tó tavaszi–nyári vízminőségére.
Mint részletezik, a Balatonban éppúgy, mint az állóvizek többségében, a vízi ökológiai rendszer energetikai alapját a lebegő mikroszkopikus algák teremtik meg a nap sugárzó energiájának megkötésével. Néhány évtizeddel ezelőtt az algák túlzott elszaporodása, az úgynevezett eutrofizáció komolyan veszélyeztette a tó fürdőzésre való alkalmasságát és az ivóvízkivételeket.
A vízgyűjtő területen történt nagyberuházásoknak köszönhetően ma már a tó egyetlen területén sincs kifogásolható mértékű algaelszaporodás.
Így volt ez május elején is, amikor a tó legalgásabb területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az algák mennyiségét kifejező a-klorofill-koncentráció 8-10 mikrogramm literenként, a tó keleti területén pedig csupán 4-5 mikrogramm literenként. Mindegyik tóterületen a tavaszi időszakra jellemző kis méretű, 10 mikrométernél kisebb kovamoszatok és egybarázdás moszatok az uralkodó szervezetek, amelyek semmiféle egészségügyi veszélyt nem hordoznak.
Kiderült, hogy 2019 első 4 hónapjára is a magas, túlszabályozott vízszint volt jellemző a Balatonban, amelyre a makrovegetáció (magasabb rendű növényzet) egyértelműen reagált. Sajnos több olyan terület is van, ahol az emberi beavatkozás miatt változott meg a parti zóna kinézete, így a tó elveszített több ezer négyzetméter lokálisan pótolhatatlan élőhelyet.
