Nemrég Lázár János egy bizottsági ülésen olyan kijelentéseket tett, ami szerint Oroszországnak adhatjuk az új paksi blokkok megépítésének jogát. A sietség nem indokolható, akárcsak a tender nélküli megbízás sem, hiszen az évszázad egyik legnagyobb hazai beruházásáról lehet szó. Milyen reaktorokat hozhat Paksra az orosz “győzelem”?
Lázár János nemrég a gazdasági és informatikai bizottság ülésén meglepő kijelentést tett a tervezett "paksi bővítéssel" összefüggésben. Annak ellenére, hogy ezt megelőzően a projekttel kapcsolatos hivatalos kommunikáció hol az előkészítési projektet vivő MVM-en, hol pedig az energiaügyeket kezelő NFM-en kersztül történt, a Miniszterelnökség államtitkára igen konkrét kijelentéseket tett az évszázad várhatóan egyik legnagyobb beruházásával összefüggésben. Lázár János a távirati iroda tudósítása szerint arról tájékoztatta a bizottságot, illetve azon keresztül az Országgyűlést, hogy a magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat Oroszországgal több évtizedes atomenergetikai együttműködése meghosszabbításának érdekében. A két állam megállapodásának célja a paksi atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartása – tette hozzá a politikus. A kijelentés azért okozott komoly meglepetést, mert ezt megelőzően a hivatalos kommunikáció – évek óta – egy nemzetközi tender meghirdetéséről szólt, amely egyébként ilyen méretű beruházások esetében elvárható eljárás is lenne.
Miért fontos Paks?
A Paksi Atomerőműben jelenleg négy darab szovjet gyártmányú VVER-440-es típusú nyomottvizes reaktor üzemel, amelyek egyenként 500 MWe-os teljesítménnyel üzemelnek. Így, az összesen 2000 MWe teljesítményű Paksi Atomerőmű az ország legnagyobb erőművi egysége, és a hazai áramellátás gerince, hiszen a magyarországi erőművi kapacitások közel negyedét teszi ki, míg a belföldi termelésben lévő súlya rendre 40% felett alakult az elmúlt években. A négy blokkot 1982 és 1987 között állították üzembe, eredetileg 30 év várható üzemidővel, azonban a kedvező működési tapasztalatok eredményeként – a nemzetközi trendeknek megfelelően – további 20 éves működtetésük vált elérhetővé. Az első blokk már meg is kapta erre az engedélyt, így várhatóan a további egységekkel sem lesz probléma, aminek eredményeként jelenleg arra lehet számítani, hogy 2032 és 2037 között négy 500MW-os lépcsőben le fog állni az erőmű.
Tekintettel arra, hogy a hazai villamosenergia-rendszerben ilyen fontos szerepet tölt be Paks, az Országgyűlés már 2009-ben felhatalmazást adott arra, hogy meginduljanak a "bővítéssel", a meglévő kapacitások kiváltásával kapcsolatos vizsgálatok. Habár a gyorsított európai piaci integráció, illetve a zöld technológiák fejlődése mellett már több alternatív lehetőség is körvonalazódni látszik a jövőben kieső kapacitások pótlására, a hazai mérnöktársadalom nagy része és a politika is úgy gondolkodik, hogy "Paks nélkül" (értsd: atomenergia nélkül) komoly gondba kerülne a hazai áramellátás, így szükség van a meglévő blokkok pótlására a kiöregedést követően.
Paks – óriási reklámkeret
Jó lesz nekünk az orosz atomreaktor?
A vizsgálódás egy vagy két új blokk telepítése irányába indult el, a jelenleg is alkalmazott nyomottvizes technológián alapuló, 1000-1600 MW-os mérettartományba eső reaktorokat vizsgálták a hazai szakemberek. A projekt iránt 4-5 nagy nemzetközi reaktorgyártó mutatott érdeklődést, francia, japán, amerikai, koreai és orosz érdekeltségűek. A nemrég elhangzott kijelentés szerint most az utóbbi, az orosz állami Rosatom a pályán kívül előzheti meg a többi versenyzőt, és tender nélkül nyerheti el a beruházást. Az orosz vállalat egyébként a lehetséges versenyzők közül a legnagyobb aktivitást mutatta az elmúlt időszakban hazánkban, már budapesti fióktelepet nyitott, illetve elkezdte nyilvántartásba venni azon magyar cégek listáját, amelyeket bevonna a beruházás megvalósításába, illetve nemzetközi működésébe.
Mit tud az orosz technológia?
Oroszország jelenleg leginkább az AES-2006 típusú, ún. 3. generációs reaktorát kínálja a világ országai számára, és ez az a típus, amelyet hazánknak is értékesíteni kívánnak. Az újgenerációs blokk teljesítménye 1200 MWe, és rendelkezik mindazon modern, passzív biztonsági rendszerekkel, amelyek egy új reaktor üzembe helyezéséhez szükségesek. E rendszerek lényege, hogy a reaktort már eleve úgy tervezik meg, hogy emberi beavatkozás nélkül, automatikusan képes legyen bizonyos helyzeteket kezelni, például sokkal jobban vezeti el a hőt, mint a korábbi típusok. Ezen felül a blokk rendelkezik olvadékcsapdával (amennyiben egy baleset esetén megolvadnának a fűtőrudak), illetve kettős falú beton konténmenttel is, amely egyrészt a külső hatásokkal szemben védi a reaktort (pl. egy repülőgép), másrészt pedig ha komoly gond is történik az egységgel, megakadályozza, hogy a radioaktív anyagok a légkörbe kerüljenek.
Hasonló blokkok jelenleg épülnek Oroszországban és Fehéroroszországban, Törökországban négy ilyen egységet terveznek üzembe helyezni, nemrég Finnországban is előrelépések történtek egy ilyen egység telepítésére, illetve a cseh temelini tenderen is ilyen egységekkel van versenyben a Rosatom egy konzorcium részeként.
A referenciák alapján, amelybe be lehet számítani a jelenleg is működő paksi reaktorokat is, Oroszország képes a nemzetközi standardoknak megfelelő reaktor szállítani Magyarország számára, a kérdés már csak az, hogy milyen áron, illetve milyen finanszírozási feltételek mellett. Az orosz vállalat egyébként – állami tulajdonban lévő vállalatként – az egyik legrugalmasabb feltételeket kínálja jelenleg a piacon, így ha kell, akkor megfelelő garanciák mellett képes önerőből is finanszírozni egy teljes atomerőművi beruházást.
Ez vélhetően komoly érv lehet egy olyan költségvetési helyzetben lévő ország számára, mint hazánk, ettől függetlenül számos kérdés vet fel, hogy a kormány miért siet ennyire a projekttel, miért tesz arra utaló lépéseket, hogy verseny nélkül szerződtetne valakit az évszázad egyik legnagyobb hazai beruházásra, amikor bőven mutatkozik tér egy nemzetközi tender meghirdetésére, amelyen átláthatóbb keretek között lehetne választ kapni arra, hogy kinek fizetnek majd a hazai fogyasztók (és/ vagy adófizetők) több ezer milliárd forintot a két új paksi blokkért cserébe – írta a portfolio.hu.