Az egyedek, populációk, társulások és környezetük kölcsönhatásaival foglalkozó tudományág, az ökológia legújabb hazai eredményeivel ismerkedhettek meg a résztvevők a tudományág 9. kongresszusán, amelyet az MTA Ökológiai Kutatóközpont szervezett Keszthelyen szerdától péntekig.
"Az ökológia kicsit olyan a tudományban, mint a sportban az öttusa. Mind a kettőben egyszerre több területen kell kimagasló teljesítményt nyújtani" – fogalmazott a háromévente tartott eseményen, több mint 230 kutató előtt elmondott köszöntőjében Borhidi Attila akadémikus. A klimatológusok, növény- és állattani szakértők, valamint paleobiológusok 170-nél is több előadáson és 22 szekcióülésen kaphattak átfogó képet a hazai ökológiai kutatások legújabb eredményeiről.
Podani János akadémikus, az ELTE kutatója a társulások biológiai sokféleségének összehasonlítására kidolgozott új módszerét mutatta be. A természetvédelmi ökológia szekcióban Halpern Bálint veszélyeztetett kígyófajunk, a rákosi vipera szaporításáról és visszatelepítéséről beszélt. Kovács M. Gábor pedig a talajban élő, a növényeket segítő gombák felbecsülhetetlen szerepéről tartott előadást.
Az MTA intézményhálózatának megújítása keretében létrehozott Ökológiai Kutatóközpontnak a magyar ökológiai kutatásokban betöltött szerepéről beszélt Báldi András megbízott főigazgató, aki a Lendület program egyik tavalyi nyerteseként az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, valamint a szántóföldi kezelés, a legeltetés és az ugaroltatás biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutató elmondta: a kongresszus csütörtök esti vitaestjén részt vevők véleménye alapján is e két téma, vagyis a biológiai sokféleség megőrzésének problémája és az emberi jólétet alapvetően meghatározó, ökoszisztémák nyújtotta szolgáltatások – levegő, víz, talaj stb. – biztosítása állhat a következő időszak hazai tudományos vizsgálódásainak fókuszában. Mint hangsúlyozta, célja, hogy az általa vezetett kutatóközpont is e két kérdéskör minél komplexebb feldolgozását végezze el. "Túl kell lépnünk a leíró ökológián, amely fontos részterület ugyan, de napjainkban arra van szükség, hogy a felfedező kutatások révén minél jobban megértsük a természet egyes elemeinek működését, majd célzott kutatások nyomán javaslatot tegyünk a társadalom számára hasznos alkalmazásukra" – hangoztatta Báldi András. Ebben a munkában jelent segítséget az a 41 millió forintos, a klímaváltozás kutatását megkönnyítő berendezés, amelyet az MTA elnöke által kiírt, kétmilliárd forint értékű kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázat keretében szerzett be a kutatóközpont.
Programfüzet: előadások és poszterek összefoglalói >>>
