Drámai bejelentést tett a kínai kormányzat. 2015-ig legalább kétezer szénbányát zárnak be, azaz naponta átlagosan kettőt. A hivatalos indoklásban a riasztó halálozási adatokra hivatkoznak. Évente ezernél is több bányász hal meg.
A közlemény szerint a bezárás azokat a bányákat érinti, amelyek 90.000 tonnánál kevesebb szenet termelnek évente, vagy ahol a biztonságos munkavégzéshez szükséges körülmények nem teremthetőek elő. Kínában 2012-ben 1.384-en haltak meg bányabalesetekben. Ez nagymérvű csökkenést jelent a korábbi időszakhoz viszonyítva. A kétezres évek közepéig minden esztendőben 5-7 ezer bányász halt meg munkája közben. A bányászat bevallottan a legveszélyesebb foglalkozás volt az országban. Bár az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt, de az egymillió tonna kitermelt szénre eső halálozási arány még mindig 25-szöröse az Egyesült Államokénak. A most bejelentett szabályozás az új bányák nyitását is megszigorítja. Évi 300.000 tonna kapacitás alatt már nem nyitható szénbánya, és ez a határ egészen 900.000 tonnáig emelkedik, amennyiben a kitermelhető szén minősége gyenge vagy a kitermelés biztonsága nem megfelelő – írja a bestmachinery.hu.
A világ szénkitermelésének felét Kína fogyasztja el
A bányabezárási hullám több száz bánya likvidálásával már tavaly elkezdődött, de ez nem rengette meg a kínai szénkitermelést, amely tovább növekedett, és elérte az évi 3,6 milliárd tonnát. Kína ezzel jókora szeletet hasít ki a világ szénkitermeléséből. Kell is az alapanyag, mivel az ázsiai ország a globális felhasználás 47 százalékáért felelős. A szénfelhasználás jelentős részét villamos energia előállítására fordítják. Az erőművek hatásfoka katasztrofális. A széntüzelés magas aránya is szerepet játszik a gyakori és világrekordokat döntő szmog kialakulásában, amely a legfrissebb számítások szerint közel hat évvel rövidíti meg a kínaiak életét. Az ország szénkitermelésének növekedése az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legnagyobb problémája. A kínai szénfelhasználás önmagában a légköri szén-dioxid kibocsátás mintegy 16 százalékáért felelős.
Szén fűti a kínai gazdasági növekedést
A szénbányászat azonban elengedhetetlen a kínai gazdaság működéséhez. Nem túlzás azt állítani, hogy a konjunktúra motorja a szén. Kína teljes elsődleges energiafelhasználásának több mint 70 százalékát ez az energiahordozó biztosítja. Az elmúlt tíz évben a Berkeley kutatóközpont adatai alapján exponenciálisan nőtt a szénkitermelés üteme.
A „fekete arany” szerepe a megújuló energiaforrásokon alapuló beruházások számának növekedése ellenére sem csökkent az elmúlt évtizedben. Ez jelentős kockázatokat hordoz magában. Egyes számítások szerint a kínai szénbányászat 2020 körül éri el hozamcsúcsát. Ettől kezdve nem fokozható tovább a kitermelés. Mindez a kínai gazdaságot is megingathatja, hiszen az jelentős részben az olcsó energiára épül.
