Kisteleken sajátos módon kezelték az elszaporodott kóbor kutyák problémáját: a vád szerint egy külterületen fejbe verték és elásták őket.
Dél-Alföldön, Csongrád megye nyugati részén fekszik az a körülbelül 7 ezer fős lakosú város, ahol rendezett parkokkal, ültetett virágágyásokkal és gondozott fákkal találkozhat az odautazó. A kis utcákban sétálva nem is gondolnánk, hogy itt alig két éve kóbor kutyák garázdálkodtak és rontották az összképet.
Kistelek és Papfenyves a térképen. Forrás: Google Maps
Kisteleken 2011-ben elszaporodtak a kóbor kutyák. A lakosok számtalan alkalommal jelezték ezt a város jegyzőjének, Dr. Somodi Lillának. A kóbor állatok befogása ebrendészeti feladat, az általános eljárás szerint a befogott kutyákat menhelyre viszik és megpróbálják megtalálni a tulajdonosát. De sokszor megtörténik az is, hogy ún. kilövési engedélyt adnak rájuk, gondoljunk csak arra, amikor 2012 februárjában Eger város jegyzője a város határában kóborló kutyákra kilövési engedélyt adott a mezőőröknek . Kisteleken pár hét leforgása alatt megoldódni látszódtak a kóbor állat problémák, a lakók egy részének azonban gyanús lett a hirtelen tisztogatás. Néhány elszánt polgár hamar a történet végére járt és rövidesen állampolgári feljelentés alapján eljárás is indult. Először a Kisteleki Rendőrkapitányság rendelte el a nyomozást, majd a Szegedi Városi Ügyészség állatkínzás vétsége miatt vádat emelt két kisteleki lakos ellen. A másodrendű vádlott H. Imre 2011 szeptemberétől decemberéig Kistelek Polgármesteri Hivatalánál dolgozott, a városlakók szerint a mai napig a város polgármesterének, Nagy Sándornak a jobbkeze. A polgármester 2011 szeptemberében 50.000 Ft-ot adott H. Imrének azért, hogy a városban elszaporodott kóbor állatokat befogja. H. Imre megbízta az elsőrendű vádlottat, S. Imrét, hogy segítsen neki befogni a kutyákat. S. Imre minden kutya befogásáért 1000 Ft-ot kapott H. Imrétől. S. Imre a begyűjtött kutyákat Ópusztaszer külterületére szállította és ott szabadon engedte őket, azonban a kutyák még aznap délután visszajöttek Kistelekre. A kutyákat az újbóli begyűjtés után a papfenyvesi erdő területre szállították, ott fejbe verték és elásták. Volt olyan eset is, amikor zsábakötött kutyákat vágtak fejbe és ástak el.
Kóbor kutya Kistelek egyik utcáján. Fotó: Pálinkás Viktória.
Miután a történtek kitudódtak, a tetemeket kihantolták és Hódmezővásárhelyre szállították. Az első tárgyalást ez év március 5-ére tűzték ki, azonban azon az első rendű vádlott nem jelent meg, ezért április 5-re elnapolták a tárgyalás időpontját. A második tárgyaláson csak az elsőrendű vádlott jelent meg, a megidézett tanúk (többek között Dr. Somodi Lilla Kistelek volt jegyzője és Nagy Sándor polgármester) közül egy sem, ezért május 5-re tűztek ki újabb tárgyalást. A városvezetés egybehangzóan azt állította és vallotta, hogy ők nem adtak felhatalmazást sem az első sem a másodrendű vádlottnak arra, hogy a kutyákat megöljék, azok a megbízás kereteit túllépve, önállóan jártak el. A városlakók azonban ennek ellenkezőjét vélik tudni. Egyesek úgy fogalmaznak a polgármesterről, hogy ő a „helyi kiskirály”, a volt jegyzőnő (aki ellen jelenleg közokirat-hamisítás miatt folyik eljárás) pedig „nem egy erkölcsi példakép”. Ha bebizonyosodna, hogy az önkormányzat adott utasítást a befogott kutyák megölésére, akkor a jelenleg hatályos 1978. évi IV. a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény 21. §-ának (3) bekezdése szerint a részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Részesek a felbujtó és a bűnsegéd. Felbujtónak pedig azt tekintjük, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Többen úgy vélik, hogy a két szerencsétlen, akiket perbe fogtak és 4 hónapot kaptak egy évre felfüggesztve csak azért nem vallottak a városvezetés ellen, mert félnek.
A kisteleki gyepmesteri telep. Fotó: kistelekjaras.hu.
Miután az ítélet megszületett, a kedélyek is csitulni látszódtak. A kóbor állatok problémája azonban továbbra sem szűnt meg, ezért az önkormányzat 2013 tavaszán bejelentette, hogy gyepmesteri telepet hoznak létre a városban. Az ötletet a helyiek nem ellenezték, azonban azt ahová a telepet tervezték már igen. Egy ebrendészeti telepet általában a város határában, a lakott területtől messzebb hoznak létre épp azért, hogy az embereket ne zavarja se a zaj se a bűz. Kisteleken azonban a főutcán, a Petőfi utca 53-55. szám alatt a szomszédok heves tiltakozása ellenére nyitották meg a telepet. A kistelekjaras.hu honlap szerint a telep megnyitása óta látható eredmény van a kóbor kutyák számának csökkenése tekintetében. Az oldal tájékoztatása szerint Kiszner István vezeti a telepet, azonban a helyiek úgy tudják, ő csak a nevét adja ehhez a tevékenységhez és a „piszkos munkát” más végzi el. Tény továbbá az is, hogy a telep szolgálati lakásában nem más lakik, mint a másodrendű vádlott, H. Imre, akit állatkínzás vétsége miatt jogerősen elítéltek.
A helyiek úgy gondolják, hogy az ügyet korántsem lehet lezártnak tekinteni. Egyelőre tisztázatlan, hogy miért csak egy helyszínről hantolták ki a kutyákat, holott a feljelentésben három helyszínt jelöltek meg.
A cikk a Soma Oknyomozó Újságíró Központ támogatásával jött létre.
