Tegnap 23:35-kor a kormány beadott egy új törvényjavaslatot, amely módosítaná az atomenergiáról szóló törvényt is, miszerint ezentúl egy “közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján is megtartható”. Nem csak az atomerenrgia esetén szüntetik meg a rendes közmeghallgatásokat, hanem a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az építkezések és egyéb esetekben is.
Ezt nevezik “köz nélküli közmeghallgatásnak”, amiért a Párbeszéd-Zöldek az Alkotmánybírósághoz fordult.
Cinikusan úgy nevezték el a törvényjavaslatukat, hogy “Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről”. Értsd: ha az állampolgárokat nem kell meghallgatni, akkor egyszerűsődik az állam működése, felháborító!
Szabó Tímea így osztotta ki a fideszes képviselőket: “Köz nélküli közmeghallgatás? Az mi a túró, kedves fideszes képviselőtársak? Csak nem így akarják elhallgattatni az akkugyárak elleni helyi tiltakozásokat?”
Törvénybe iktatnák a köz nélküli közmeghallgatásokat, mert Semjén Zsolt szerint hatékonyabbak. Ezzel iktatna – és bizonyára iktat majd az őszi ülésszakban – törvénybe a kormány olyan, visszás dolgokat, mint a szakszervezeti tagdíjbeszedés megnehezítése a közszférában, vagy a munkavédelmi oktatás kiüresítése, amelyek ellen már korábban tiltakoztak a szakszervezetek.
Valamint ebben a salátatörvényben iktatná törvénybe a kormány a rendeletet, ami a veszélyhelyzetre hivatkozva lehetővé teszi a köz nélküli közmeghallgatásokat, vagyis a közmeghallgatás eszközének a totális kiüresítését.
A kormány még áprilisban döntött úgy, hogy ismét előveszi a köz nélküli közmeghallgatások koncepcióját a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, miután az egészségügyi veszélyhelyzetben már korábban alkalmazták. Ennek keretében a hivataloknak és cégeknek nem kell személyes jelenléten alapuló lehetőséget biztosítaniuk a köznek, hogy feltehessék kérdéseiket, valamint elmondhassák véleményüket egy-egy beruházásról.
A salátajavaslat számos részében említik a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat, így feltűnik
- a közlekedéssel,
- a környezetvédelemmel,
- a vízgazdálkodással,
- az atomenergiával,
- az épített környezettel,
- a gyorsforgalmi utakkal,
- a nemzetiségek jogaival,
- valamint a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos törvények módosításában is.
Amennyiben elfogadják a javaslatot – és miért ne tennék – úgy ezen témakörökben a jövőben nem lesz kötelező személyes közmeghallgatást tartani A témák széles köréből fakadóan ez azt jelenti, hogy a jövőben szinte semmilyen témában nem lesz kötelező az érintettek személyes részvételével levezetni a közmeghallgatásokat, elegendő lesz online vagy telefonos – üzenetrögzítős – formában.
A módosítások külön érdekes pontja, hogy az indoklások szerint a változtatással még demokratikusabbá válhat az ország és az egyes intézmények működése a nyilvánosság körének bővítése útján – annak ellenére, hogy az eljárás a tapasztalatok szerint épp ennek ellenkezőjével jár.
„Az online keretek között tartott meghallgatáson a résztvevők száma és köre korlátlan módon kiterjeszthető, a nyilvánosság köre bővülhet” – írja az indoklás.
Ezzel szemben, ahogy júliusban a mérce beszámolt róla, a gödi Samsung gyárral kapcsolatos köz nélküli közmeghallgatás szemléletesen demonstrálta, mit várhatunk ettől az intézménytől.
„Míg az előző évek gödi közmeghallgatásain mindig több száz helyi és környékbeli jelent meg személyesen, és kérdezte akár 5 órán keresztül is a lakóhelyükről és biztonságukról döntést hozókat, a hétfői közmeghallgatásra csupán három levélben érkezett összesen 39 kérdés, melyeket mind a helyi Göd-ÉRT Egyesület tagjai fogalmaztak meg. A közmeghallgatásra ugyanis kizárólag írásban lehetett kérdéseket küldeni (előre), illetve az eseményt lebonyolító Pest megyei önkormányzat által megadott telefonszámot tárcsázva 3 perces hangüzenetekben nyilváníthattak véleményt a lakosok. Az illetékesek néhány nappal később élő YouTube-közvetítésben olvasták fel a beérkezett kérdéseket és az előre megírt válaszaikat” – írtuk beszámolónkban.
A beszámolók szerint hasonló volt az aktivitás az iváncsai akkugyár közmeghallgatásán is.
Érdemes ezt összevetni korábbi beszámolóinkkal, például ezzel itt: az év eleji közmeghallgatásról szóló beszámolónkból kiderül, hogy a lakosok százas nagyságrendben mentek el a közmeghallgatásra, ahol feltehették azon kényelmetlen kérdéseiket is, melyekre egyébként aligha kapnának választ. A gödi közmeghallgatásokról beszámoló cikkeinkről kiderül, hogy a hivatkozott alkalom nem volt kirívó, sőt, inkább átlagosnak volt mondható a részvétel és aktivitás.
Tehát a törvénnyel még inkább kiüresítik a közmeghallgatásokat, nemcsak a kérdések leadásának megbonyolításával, de azzal is, hogy az új rendszerben értelemszerűen visszakérdezni sem tudnak az érintett lakosok. Vagyis a cégek, hivatalok, egyéb jogi entitások képviselői gyakorlatilag arra a kérdésre és úgy válaszolnak, ahogy akarnak. Elszámoltatás még csak helyben, verbálisan sem lehetséges.
Nem meglepő ugyanakkor a kormány lépése, hisz nem egyszer kerültek kényelmetlen helyzetbe a helyi hivatalok és a cégek képviselői, mikor a nép felkérdezte őket, hogy mégis hogy gondolnak egyes fejlesztéseket. Emlékezetes – és a hungarofuturizmus rajongói számára bizonyára szívmelengető – eset szintén idén januárból, amikor a sajtó arról számolhatott be, hogy „kórusban hazaárulózták a főispánt a debreceni akkumulátorgyár közmeghallgatásán”.
Az ilyen jelenetek kialakulása ellen kétségkívül hatékony védelmet jelentenek azon közmeghallgatások, melyeken a köz nincs jelen, vagyis a koronavírusos, valamint a háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletek után logikus lépés törvénybe iktatni. Indoklása – miszerint szélesebb körben lesznek elérhetők a közmeghallgatások – aligha állja meg a helyét. Via mérce.
