A GMO‑ból származó virágport tartalmazó méz és étrend‑kiegészítők GMO‑ból előállított élelmiszereknek minősülnek, amelyeket előzetes engedélyezés nélkül nem lehet forgalomba hozni – így döntött az Európai Bíróság.
Azt a mézet, amely géntechnológiával módosított kukoricafajtából származó virágport tartalmaz, előzetes engedélyezés nélkül nem lehet forgalomba bocsátani – közölte tegnapi ítéletében az Európai Bíróság. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy korábban több méhész pert indított a bajor állam ellen. Ez utóbbi ugyanis több olyan földterületet birtokol, amelyeken az utóbbi években kutatási célból (géntechnológiával módosított) MON 810 kukoricát termesztettek. A méhészek azonban a földterületek közelében felállított kaptáraikból olyan mézet gyűjtöttek be, amelyben kimutatták a géntechnológiával módosított kukorica maradványainak jelenlétét.
A méhészek szerint emiatt nem lehetett termékeiket forgalomba hozni, így perbe fogták a bajor államot. Az eljáró bajor tartományi bíróság az Európai Bírósághoz fordult, amely tegnap nyilvánosságra hozott ítéletében egyebek között kimondta, hogy a géntechnológiával módosított kukoricafajtából származó virágpor, amely már nem rendelkezik szaporodóképességgel, és egyáltalán nem képes genetikai anyagának átadására, már nem minősül GMO‑nak. Mindamellett az olyan termékek, mint az efféle virágport tartalmazó méz és étrend‑kiegészítők, a géntechnológiával módosított élelmiszerekről szóló rendelet értelmében GMO‑kból előállított összetevőket tartalmazó élelmiszereknek minősülnek.
E tekintetben a luxemburgi székhelyű taláros testület azt állapította meg, hogy a vitatott virágport „GMO‑kból előállítottnak” kell tekinteni és az a méz és a virágporalapú étrend‑kiegészítők „összetevőjének” minősül. A mézzel kapcsolatban kiemelte, hogy abban a virágpor nem idegen test vagy szennyeződés, hanem a méz egyik természetes alkotóeleme, és ezért valóban „összetevőnek” kell minősíteni. Következésképpen a szóban forgó virágpor a rendelet hatálya alá tartozik, és forgalomba hozatala előtt a rendelet által előírt engedélyezési rendszert kell alkalmazni.
A Bíróság rámutatott arra, hogy ennek az engedélyezési rendszernek a GMO‑kból előállított összetevőket tartalmazó élelmiszerekre történő alkalmazása nem függ attól, hogy ez a virágpor szándékosan vagy véletlenül került be a mézbe. Végül az Európai Bíróság úgy vélte: az engedélyezési kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy milyen arányban van jelen a géntechnológiával módosított anyag a szóban forgó termékben.
