Még 2015-ben egy Szatymazi tanyából kértek segítséget a természetvédelmi őrszolgálat ügyeleti telefonszámán, mert a kéményből, illetve a kályha felől hangokat hallottak, valami kaparászott belül. A helyszínen a kémény tisztító nyílásnál 1 kuvik teteme, a zománcozott füstcsőből 1 élő kuvik került elő. Kormosan, elcsigázottan, de élve. A madarat a meggyűrűzés után természetesen szabadon is engedték.
Akkor kértem a háziakat, hogy zárják le a kémény tetejét valami ráccsal, hogy ne ismétlődjön a helyzet. Idén kiderült, hogy nem történt meg a lezárás. Ismét csörgött a szolgálati mobil, ugyanabban a kéményben ismét 2 kuvik keresett szállást magának, és ismét foglyul estek.
A szabadítás már rutinból ment. Ezek a példányok is kaptak jelölőgyűrűt, mivel az egyiken sem volt, nem az egyik tavalyi példány tért vissza. Az lehet, hogy a rabság sokkja miatt elkerülte azt a helyet, ahol a párja el is pusztult.
A kémény lerácsozására a tulajdonos azt mondta, nincs olyan, aki fel tudna menni. A felállványozás meg nagyon költséges lenne. Megkérdeztem, ha hozok létrát, rácsot, drótot, stb…, akkor megengedik-e hogy segítsek a madarakon. Igenlő volt a válaszuk.
Tehát irány a Kutatóház. Ott gyors barkácsolással egy javításra váró vércseládából a kuvikoknak új helyet készítettem, hogy legyen hova bújniuk, miután ki lesznek zárva a kéményből. Még anyagok, eszközök, szerszámok begyűjtése, na meg egy kihúzható alumínium létra felvétele, és irány vissza szatymazi tanyára.
A helyszínen lezártam a kémény tetejét egy ráccsal, és felrögzítettem az eresz alá a „hajléktalan szállót”, a pórul járt kuvikok új odúját. Végül a két madárodúba behelyezése zárta az akciót. A menedék fontos a baglyoknak, nappal az énekes madarak támadják őket, a szarka, dolmányos varjú, csóka komoly sérülést is tud okozni, ha hirtelen nem tudnak hova elbújni.
Pár percig figyeltük az odút, de szerencsére nem jöttek ki belőle. Tehát sikeresnek mondható a rögtönzés. Természetesen tervezem „profi” kuvikodú kihelyezését is a tanyánál, amit a lakók támogatnak is, talán azért is, mert a szabadítás során a kéményből és füstcsőből elég sok kormot sikerült juttatni a lakásba, ezzel is kényszerítve a háziasszonyt a hétvégi nagytakarításra – írta Bakacsi Gábor természetvédelmi őrkerület-vezető a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság fb oldalán.
