A Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületén 20.000 facsemete felhasználásával erdőszegélyeket alakította ki. Ezeknek fontos szerepük van a korábban telepített erdők védelmében, a természeti értékek megóvásában és tájesztétikai szempontokat is szolgálnak.
Szabadkígyós térségében 13 évvel ezelőtt kezdtük meg az erdősítéseket. Makkvetéssel kocsányos tölgyeket ültettünk, de nem összefüggő, zárt erdőket hoztunk létre, hanem kisebb, 5-7 hektáros erdőfoltokat. A cél az volt, hogy megbontsuk a szántók egyhangúságát és erdős pusztai tájképet alakítsunk ki a környéken. A fiatal erdők a gondos ápolásnak köszönhetően mostanra szépen megerősödtek, ezért elérkezett az ideje, hogy erdőszegélyekkel vegyük őket körbe.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy valamennyi erdőfolt körül 10-12 méter széles sávban a tájra jellemző őshonos facsemetéket és cserjéket ültettünk el. A szegélyeket lépcsőzetesre alakítottuk, azaz kívülre kerültek az alacsonyabbra, beljebb a magasabbra növő cserjék, majd a fafajok is ugyanezen elv szerint. Amikor tehát néhány év múlva megnőnek majd, akkor egy fokozatosan magasodó erdőszegély alakul ki belőlük.
Nagyon sokféle őshonos fát és cserjét ültettünk, például mezei szilt, vénicszilt, tatárjuhart, mezei juhart, vadkörtét, vadalmát, zsenlicemeggyet, madárcseresznyét, kislevelű hársat, csíkos kecskerágót, mogyorót, veresgyűrű somot, fagyalt és egybibés galagonyát. Ez a sokféle fajból, megfelelő szélességben és lépcsőzetesen kialakított erdősáv többféle szempontból is fontos szerepet tölt be. Egyrészt körbezárja és ezáltal megvédi az erdőt az olyan negatív környezeti hatásoktól, mint például a nagyon erős szél, vagy a túl erős napsugárzás.
Megakadályozza azt is, hogy a nem kívánatos gyomfajok illetve a természetvédelmi szempontból nem megfelelő cserje- és fafajok betelepüljenek az erdőbe. Egy ilyen szegély nagyon sokféle állat (rovar, kisemlős, madár) számára nyújt táplálkozó-, szaporodó- és búvóhelyet, illetve komplex élőhelyet. A madarak számára a bokrok kiváló fészkelőhelyül szolgálnak, a termések pedig táplálékot nyújtanak nekik. A virágok viszont a rovarok életében játszanak fontos szerepet. Végül a tájesztétikai szempont sem elhanyagolható: mivel az erdőszegély sokféle cserje- és fafajból áll, s ezeknél más-más a lombfakadás, a virágzás és az őszi lombszíneződés időpontja, így az erdőfoltokat körbeölelő szegélyek minden évszakban változatos, színes látványt nyújtanak.
Bízunk abban, hogy a most kialakított erdőszegélyek a gondos ápolásnak (sorközök tárcsázása, kapálása) köszönhetően szépen fejlődnek majd az elkövetkező években. A Körös-Maros Nemzeti Parkban a korábbi években is kialakítottunk már hasonló, lépcsőzetes erdőszegélyeket, melyek gyönyörű színfoltjai a védett területeknek – közölte a park honlapján.
