Korábban lincshangulatról, demonstrációkról írtak az újságok az igazságtalan hortobágyi földbérlet-osztás kapcsán. Mostanra a reménytelenség, kilátástalanság maradt, és az éhes állatok a föld nélkül maradt gazdáknál. Az állami földbérleti pályázaton alulmaradt gazdák jóval drágább takarmánnyal ugyan egy ideig pótolni tudják a legelők hiányát, de ezt hosszú távon nem tudják finanszírozni. Ráadásul a földbérleti jog elvesztésével az állattartást rentábilissé tévő uniós támogatásoktól is elestek.
A zárt helyen vegetáló állatok egészségének sem jó, ha nem mozoghatnak a szabad levegőn. Továbbra sem érti senki, hogyan történhetett, hogy 20 – 25 éve jól működő gazdaságoktól egy tollvonással elvették a legelőket. Sok esetben a saját tulajdonban lévő tanya körül az összes földet valaki másnak adták.
Az új gazdák egy részének alig egy-két állata van, a legelők parlagon hevernek, nemsokára felég a fű, takarmányként használhatatlan lesz. Olyan is előfordul, hogy az új bérlő, a megszerzett föld egy részét engedi “visszabérelni” a régi tulajdonosnak, de ilyenkor az uniós támogatás nem a korábbi gazdának jár.
Az Átlátszó videóriportja a Hortobágyról.
A pályázatok elbírálása miatt bírósági perek is zajlanak, ám ezek hátteréről hiába kérdeztük a földek bérletéről döntő Hortobágyi Nemzeti Parkot: mind ők, mind felettes szervük, a Földművelésügyi Minisztérium hallgat. A gazdák is megpróbáltak tárgyalni a minisztériummal, de nem sok sikerrel jártak.
FOLYTATÁS >>>
