A rovat kizárólagos támogatója

A kihívás célja, hogy felhívja a figyelmet a divatipar súlyosan környezetszennyező hatására, amely vízpazarlással, szén-dioxid kibocsájtással, vegyszeres szennyezéssel jár, miközben évente több milliárd dollárnyi megmaradt ruházattól szeméttelepeken vagy égetéssel szabadulnak meg a fast fashion cégek.

A világ rovarirtószer felhasználásának 25 százaléka a gyapottermesztéshez köthető, az ipari vízszennyezés egyötöde a ruhaanyagok kezeléséhez kapcsolódik. Sajnos a természetes szálak (pamut, len, selyem) és a félszintetikus szálak mind úgy viselkednek, mint az élelmiszer-hulladék, metángázokat termelnek bomlásuk folyamán. A zöldségtől, gyümölcstől eltérően a régi ruhákat nem lehet komposztálni, még akkor sem, ha természetes anyagokból készültek.

A kihívás célja természetesen nem az, hogy ha valakinek nincsen télikabátja, akkor ne is vegyen magának! Kutatások szerint az elmúlt 30 évben egy átlagos nőnek négyszeresére emelkedett a ruhatára, aminek az egyharmadát nem is hordja. Így a cél az, hogy felhívja a figyelmet az őrült fogyasztás és a könnyen elérhető ruhadarabok árára. Hiszen, ha csak 990 forintba is kerül a sokadik cuki kis felső, annak akkor is igen súlyos ára van:

Egy kilogramm pamut előállításához kb. 3,6 kg szén-dioxid, 0,3 kg műtrágya; 0,3 kg növényvédőszer és 20 ezer liter víz szükséges. Vagyis egyetlen fehér póló elkészítéséhez 2700 liter vízre van szükség. (Ez a mennyiség egy ember vízszükségletét több, mint 3 évig fedezné.)
A textilgyártás az egyik legszennyezőbb iparág: 1,2 milliárd tonna CO2-ekvivalenst bocsát ki évente, többet, mint a nemzetközi légi járatok vagy a tengeri hajózás.

Minden csatlakozót szeretettel várunk! Azokat is, akik kőkeményen betartják a kihívást és azokat is, akik a ruhavásárlásuk mérséklését tudják vállalni.

RÉSZLETEK a kihívás facebook oldalán >>>

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek