Tartható haszonállat korlátok nélkül bárhol, bármilyen körülmények között? Mi fán terem az övezeti szabályozás? A nemrég újraindult zöld jogász szolgáltatásunk szakembere gyakran kap állatian problémás kérdéseket. Nem árt tudni, meddig mehet el a szomszéd.
2012. október 1. óta mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható, ezért az önkormányzatoknak a tárgyra vonatkozó jogszabályait hatályon kívül kellett helyezni. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény e rendelkezése, ha nem ismerjük az egyéb jogszabályokat, sok félreértéshez, szomszédjogi vitához vezethet. Haszonállat ugyanis nem tartható korlátok nélkül bárhol, bármilyen körülmények között, számolatlanul.
Állattartás céljára szolgáló épület és építmény kizárólag ott helyezhető el, ahol ezt az övezeti szabályozás (helyi építési szabályzat) lehetővé teszi. Az Országos Településrendezési és Építési Keretszabályzat (OTÉK) alapján, az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit a helyi építési szabályzat (HÉSZ) állapíthatja meg, figyelembe véve a köz- és állategészségügyi, valamint környezetvédelmi követelményeket. Az építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet 8. pontja szerint, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot, ugyan nem építési engedély köteles, de kizárólag abban az építési övezetben és azon az építési helyen belül helyezhető el, ahol a HÉSZ erre lehetőséget ad.
Építmény alatt a következők értendők: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 2.§ 8. pont). Ún. háztáji körülmények között, jellemzően a fenti számszaki feltételeket nem meghaladó építmények szolgálnak haszonállat tartás céljára, amelyeknek meg kell felelniük a bennük tartott haszonállat igényeinek. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény ugyanis kimondja, hogy a jó gazda gondosságával az állat számára olyan életkörülményeket kell biztosítani, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).
A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet ennél még részletesebben szabályoz: Az állattartó az állat tartása során köteles a megalapozott tudományos eredmények és tapasztalatok alapján annak fajára, fajtájára, korára, fejlettségére, alkalmazkodási képességére, háziasítottságának fokára, fiziológiai állapotára, etológiai szükségleteire figyelemmel:
a) az állat számára elegendő férőhelyet biztosítani,
b) az állat környezeti igényeit megfelelő tartástechnológia kialakításával kielégíteni,
c) az állatot takarmánnyal és folyadékkal ellátni,
d) az állatot jóléte érdekében szakszerűen gondozni,
e) az állat viselkedési és szociális igényeit figyelembe venni,
f) az állatnak szükségtelen fájdalom, sérülés vagy szenvedés okozását elkerülni.
Az állatok férőhelyét úgy kell kialakítani, hogy az feleljen meg az állat fajának, fajtájának, korának, ivarának, élettani állapotának és az állat hozzáférjen a pihenő-, etető-, itató-, trágyázótérhez, valamint – a magánosan élő fajok kivételével – láthassa társait.
Most nézzük, mit is nevezünk jogilag már állattartó telepnek. Ebben eligazítást a 41/1997. (V.28.) FM rendelet (Állat-egészségügyi Szabályzat) 1. sz. függeléke ad. Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók. Nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább
– harminc ló, vagy
– ötven szarvasmarha, vagy
– kétszáz juh, kecske, vagy
– száz sertés, vagy
– kettőezer broiler baromfi, vagy
– ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.), vagy
– ötven strucc, vagy
– ötven anyanyúl és szaporulata, vagy
– ötven prémesállat.
Kis létszámú állattartó telep: amelyben a fentiekben meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el.
Attól függően, hogy az állattartás intenzitása milyen fokú, különféle engedélyezési eljárások vonatkoznak az állattartó telepek létrehozására, működtetésére. A 314/2005. (X.19.) Kormányrendelet alapján:
– környezeti hatásvizsgálat köteles a tevékenység intenzív állattartás esetén, sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók, valamint 900 férőhelytől sertéskocák számára (1. sz. melléklet 1. pont);
– egységes környezethasználati engedélyhez kötött a tevékenység nagy létszámú állattartás esetén, 2 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertések, valamint 750 férőhelytől kocák számára (2. sz. melléklet 11. pont);
– a környezetvédelmi felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett a tevékenység intenzív állattartás esetén, sertéstelepnél 500 számos állattól sertéshízók, 150 számosállattól sertés kocák számára (3. sz. melléklet 6. pont).
A tevékenység megkezdéséhez, ha az a 3. számú mellékletben szerepel, azonban nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, de a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) más hatósági, szakhatósági eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, akkor környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi engedély szükséges.
Dr. Szimon Ildikó
Némi kényszerpihenő után 2014 március 1-től újra elindult ingyenes zöldjogi rovatunk. Csak magánszemélyek, vagy civil szervezetek környezet-és természetvédelemmel kapcsolatos jogi kérdéseit várja itt dr. Szimon Ildikó környezetvédelmi szakjogász. Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
