Az Irán északnyugati részén található Urmia-tó felszíne az utóbbi 10 évben drámai mértékben, több mint 80 százalékkal csökkent, a tó kiterjedése már csupán 1000 négyzetkilométer. A klímaváltozás mellett a legnagyobb gondot a tavat tápláló folyók lecsapolása, az intenzív öntözés és a gátak jelentik.
– Korábban fantasztikus élet volt itt. A turisták csak úgy özönlöttek, hogy élvezzék a vidék gazdag vadvilágának páratlan látványát. Itt pihentek meg a vándormadarak is. Csodálatos volt a panoráma – mesélte egy helyi taxisofőr, Yahya Bolouri. Most már csak a rozsdásodó hajók emlékeztetnek bennünket a nem is olyan régen még virágzó életre. A tó kiszáradása azonban nemcsak idegenforgalmi szempontból hátrányos. Az elszikesedő területről a szél több száz kilométerre is elhordja a sót, ami csökkenti a föld termőképességét, ami miatt 3 millió ember megélhetése kerülhet veszélybe.
– Meg vagyunk döbbenve. A látvány lesújtó. Néhány éve, amikor legutóbb itt jártunk még nem volt ilyen rossz a helyzet. Szörnyen csalódott vagyok – mondta a környéken élő Aghadashi asszony. – Tegnap este, amikor közeledtünk a tóhoz az autópályán, azt hittük, hogy a tó felszínén tükröződik a lemenő nap. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy csupán egy sósivatag fogad bennünket – tette hozzá a férje.
A katasztrófa szinte elkerülhetetlennek tűnik. Az iráni kutatók kétségbeesetten próbálnak olyan terveket kidolgozni, amelyekkel reményeik szerint megakadályozhatják a páratlan bioszféra-rezervátum pusztulását – tudósított a euronews
Kapcsolódó anyagok:
