A rovat kizárólagos támogatója

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a leggyakoribb, általánosan elterjedt, közepes méretű hazai bagolyfajunk. Védett állat és „tollfülei” miatt mindannyiunk számára ismert és kedves madár.

Erdei lévén fás területeken fészkel, azonban kerüli a zárt, magas fekvésű erdőket. Szívesen elfoglalja más madarak (varjak, szarkák) gallyfészkeit is, de talajon való költéséről is van információnk. Sajnos őket is érinti a gázolások okozta pusztulás, az utak áldozatául eshetnek, mint minden baglyunk. 2020-ban az erdei fülesbaglyot az év madarává választották.

Ez a bagoly a telet sok esetben a településekre húzódva tölti. Sokunk gyermekkorából vannak olyan emlékek (akár városban is), mikor „baglyok ültek a nagy fákon”, és lelkesen megkukucskáltuk őket a lakhelyünk/iskolánk mellett, vagy az orvosi rendelő udvarán. Nos, régen erre több lehetőségünk lehetett, hiszen a nagy, öreg fák eltűnésével (esetleges kivágásával) a telelőhelyek száma is csökkent, a táplálkozó-területek beépítésével pedig a baglyok más helyet kereshettek maguknak. A lakosság bevonásával minden évben erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME); amiben bárki részt vehet, legyen az természetjáró, helyi lakos vagy család, önkéntes. A hasznos eredmények segítségével sikerül egyre inkább megismernünk a baglyok telelőhelyeit, esetenként pedig megvédeni azokat a fákat, amik ebben az időszakban akár több tucat állat nappalozóhelyét biztosítják.

Több elmélet létezik arról, miért húzódnak a baglyok a településekre a hidegebb hónapokban. A megoldás valószínűleg a környék kisrágcsáló zsákmány-kínálatában rejlik, ami a hidegben is biztos táplálékforrást biztosít. Másrészt a településeken kevés eséllyel találkoznak ezek a madarak természetes ellenségeikkel, mint például a parlagi sassal vagy a héjával. „Egységben az erő” – azaz ebben az esetben az ember közelében a biztonság.

Jellegzetessége a „baglyos fáknak”, hogy alattuk köpetek találhatók, ami a zsákmányállatok (rágcsálók) megemészthetetlen részeiből, a csontokból és szőrből állnak. A történet „ezen részével” a lakosság egyik szegmense lehet, hogy kevésbé toleráns, azonban fontos kiemelnünk, hogy „cserébe” egy ilyen bagoly rengeteg egeret elfogyaszt a porta körül! Egy példány átlagos napi igénye körülbelül 2 egér/pocok méretű zsákmány, tehát az embereknek ennyivel kevesebb mezőgazdasági kárt okozó rágcsálóval kell számolniuk!

erdei fülesbagoly Asio otus köpetek kép: Hák Flóra

A fotóink egy borsodi település templomkertjében készültek, ahová már „emberemlékezet óta” visszajárnak a baglyok és a lakosság is támogató, elfogadó velük szemben. A nappalozó baglyok nyugalmára ügyelnünk kell, azonban mivel ők választották a „közelségünket”, a tapasztalatok alapján jól alkalmazkodtak a környezet hangjaihoz (nyilván a szokatlan zajokra reagálnak, ezért ügyeljünk a nyugalmukra, ne zavarjuk őket).


Ha péntek, akkor fülesbagoly

Mit jelez az, ha az erdei fülesbagolynak feláll a fülnek hitt tollazata? Hogyan képes hatékonyan pockokra vadászni? Milyen veszélyek leselkednek rájuk? Miért Túrkeve hazánk bagoly fővárosa? Emellett még sok érdekes kérdésre is válaszolt korábbi podcastunkban Kovács Ágnes “fülesbagoly koordinátor”, aki gyerekkora óta e gyönyörű madarak szerelmese.


Amennyiben Önnek is sikerül erdei fülesbaglyokat megfigyelnie, az adatok megosztásával támogathatja a felmérések sikerességét. A baglyok szervezett szinkron-számlálását januárban szervezi a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az ezzel kapcsolatos információk év elején minden csatornájukon elérhetők. Azonban a bagolycsapatokról nem csak ekkor, hanem egész télen szívesen fogadják az adatokat, kérdéseket az erdeifules@mme.hu e-mail címen. A megfigyelésekből éves jelentés készül, ami része egy európai szintű összesítésnek. A baglyok számlálásában a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága munkatársai is évről-évre részt vesznek.

Nyitókép: Jakab Sándor

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek