Zoknit 1 napos korában a Csepel szigeten dobták ki szülei a fészekből. Gólyáéknál előfordul az ilyen dolog. Ha kevés a táplálék, a legkisebb, leggyengébb fiókát szelektálják. A legtöbb kidobott kisgólya ilyenkor elpusztul. Zokninak szerencséje volt. Egy idős házaspár időben megtalálta, nem hagyták sorsára. Amíg a néni telefonon próbált segítséget kérni, a bácsi a kezében melengette, óvta a védtelen, pici madárkát.
A fióka Dömösre került a Fióka és Madármentő Állomásra-itt nevezték el Zokninak-ahol Márton Andráséktól valódi szülői szeretetet, gondoskodást kapott. A telet is náluk töltötte 2 gólyatársával, a Budapesten talált, sérült szárnyú Macával-Macáról később kiderült, fiú-és a csányi fészekből mentett Vakarccsal.Vakarcsnak bálakötöző zsineg tekeredett a lábára,ezért volt szükség a mentésére.
Eljött a tavasz és megtörtént a csoda. Maca megtetszett egy gólyahölgynek-Andrásék Szofinak nevezték el-, egymásba szerettek, ennek eredménye 5 tojás lett, amelyekből végül június elején 4 fióka kelt ki.
2017.május 21-én áramütés miatt meghalt Zokni gólya.
Zokni és Vakarcs járta a környéket, élték a szabad gólyák életét, de hazajártak a Madármentő Állomásra. Május 21-én Andrást értesítették a dömösiek, halott gólya fekszik a pataknál lévő villanyoszlop lábánál. Kiderült, Zokni az áldozat, akit az egész falu szeretett, egyfajta szimbólum volt.
A tragédia után az E.On vezérigazgatója, Csulak Ferenc egy TV interjúban határozott ígéretet tett arra, mire Szofi és Maca fiókái kirepülnek a fészekből, a 23 darab veszélyes oszlopot a madarak számára biztonságossá teszik.
Július 13-án megkezdték a munkát, 6 oszlopot csináltak meg. Akkor abban bíztunk, hamarosan a maradék 17 is elkészül. A 4 fióka közül 3 már repül, hamarosan a negyedik is követni fogja őket. És 17 veszélyes oszlop veszélyezteti az életüket Dömösön. Közülük több- köztük a legveszélyesebb-azon a réten van, ahová Szofi vinni fogja a gyerekeit bogarászni, tanítani őket a táplálékkeresésre.
Beszéltem telefonon az E.ON tatabányai részlegének műszaki vezetőjével. A hölgy közölte, félreértettem a vezérigazgató szavait, szó sem volt róla, az összes oszlopot megcsinálják, mire a fiókák kirepülnek. Sokszor megnéztem a felvételt, nincs szó félreértésről.
Váltottam néhány e-mail-t Károlyi Zsuzsannával, az E.ON kommunikációs vezetőjével. Sikerült kiharcolni, hogy augusztus 4-én az E.ON szakemberei kimentek Dömösre, megígérték, a legveszélyesebb oszlopot napokon belül megcsinálják. Remélem, teljesítik az ígéretüket.
A réten, ahol ez az oszlop található, több veszélyes oszlop is van.
Egyikük augusztus 1-én egy fiatal vörös vércse halálát okozta. A madár elárvult fiókaként került a Madármentő Állomásra, ahol a szerető gondoskodásnak köszönhetően felnőtt madár lett belőle. Az E.ON felelőtlen,ígéretet be nem tartó magatartása miatt csak rövid ideig élhetett.
2008-ban az áramszolgáltatók aláírták az „Akadálymentes Égbolt” szerződést. Ebben azt vállalták, 2020. január 31-ig az összes, a madarak számára veszélyes oszlopot megcsinálják, biztonságossá teszik. Kb. 600 ezer oszlopról van szó. Eddig 50 ezret! csináltak meg.
A hátralévő szűk 2 és fél év alatt elkészül a többi? Sajnos a válasz egyértelmű: nem.
Évente kb 170 ezer! madár hal meg áramütés miatt. Védett, fokozottan védett madarak is szép számmal vannak köztük. Nemrég kezdődött a gólyafiókák kirepülése. És már most rengeteg, áramütés miatt elpusztult madár van. Ami szomorú, a természetvédelmi szervek nem tesznek semmit azért, hogy az áramszolgáltatók biztonságossá tegyék az oszlopokat. Semmitmondó, üres nyilatkozatok vannak, érdemi cselekvés nincs.
Ha nem változik a helyzet, hazánk gólyaállománya –és más, védett, fokozottan védett madarak állománya is-a kihalás szélére kerül.
Mi lesz erre a természetvédelmi szervek válasza? Az, amit most is gyakran hangoztatnak?
A madárpusztulás a természet rendje.
Ez csak részben igaz. A veszélyes villanyoszlopok nem a természet részei, az általuk okozott madárhalál nem a természet rendje!
Védjük meg madarainkat az áramütéstől!
Kedves áramszolgáltatók! Teljesítsétek, amit ígértetek!
