A hazai biológiai és ökológiai kutatások hatékonyabbá tételére a Debreceni Egyetem és a Hortobágyi, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkok létrehozták a Füves Élőhelyek Kutatóközpontot.
"A Füves Élőhelyek Kutatóközpont megalapítása a hatékony szervezeti forma létrehozásán túl továbbvitele és elmélyítése az egyetemi oktatás és az állami természetvédelem közti kapcsolatoknak, melynek sikeres példájaként lehet megemlíteni a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság közös kihelyezett tanszékét, a Természetvédelmi Zoológiai Tanszéket” – hívta fel a figyelmet az egyetem és a nemzeti parkok közös munkájának jelentőségére dr. Gaál István rektorhelyettes, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnöke.
A Hortobágyi, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkok olyan kutatási területeket nyújtanak a füves élőhelyek iránt érdeklődő hazai és külföldi kutatók és hallgatók számára, amelyekben a világon egyedülálló faj- és élőhely-együttesek vizsgálatára alapozhatnak ígéretes kutatási terveket.
„Mind a Debreceni Egyetem Biológiai és Ökológiai Intézete, mind az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma nemzetközileg jelentős kutatási eredményeket mutat fel a füves élőhelyek vizsgálata terén, így a kutatóközponti forma reményeink szerint ezt a hatékonyságot még tovább tudja fokozni. A kutatóközpont munkájának színvonalát emeli, hogy a vizsgálatok egy részét kiterjesztjük az észak-amerikai prérire is, így általánosabb érvényű programok valósulhatnak meg. Emellett a kutatóközponti forma lehetőséget nyújt a résztvevő intézmények kutatói és hallgatói közti cserére, illetve növeli a pályázati hatékonyságot is” – tájékoztatott dr. Barta Zoltán, a kutatóközpont vezetője, a DE Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének vezetője.
Füves Élőhelyek Kutatóközpont alapítása
A Füves Élőhelyek Kutatóközpont olyan kutatási témákat szerepeltet alapkoncepciójában, amelyek a konzervációbiológiai és viselkedésökológiai vizsgálatok élvonalába tartoznak. A klímaváltozás kutatása napjaink tudományának egyik kiemelt célterülete, amely nemcsak a füves élőhelyeket, de bolygónk minden értékes, természetes vagy természetközeli területére ható környezeti folyamatokat vizsgál.
A kutatóközpont partnerintézményei eddig részletesebben dolgoztak a madarak vonulása, az orchideák virágzása, a lepkék aktivitása és a klímaváltozás közti kapcsolatok felderítésén, melyet azonban a központ megalakításával újabb fajcsoportokra, illetve élőhelyekre is ki tudnak terjeszteni. Ez a vizsgálatcsoport érinteni fogja mind a magyar, mind az észak-amerikai füves élőhelyeket. Ehhez szorosan kapcsolódó témakör a kétéltűek vizsgálata, melyek egy világszerte veszélyeztetett élőlény-együttest alkotnak. Amellett, hogy nagyon kevés alapinformáció áll róluk rendelkezésre magyar élőhelyekről, a klímaváltozással kapcsolatba hozható parazitáltságuk és ezzel kapcsolatos veszélyeztetettségük sem ismert. A füves élőhelyek kutatásának egyik legfontosabb vonulatát alkotják az élőhely-rekonstrukciók, melyek a védett fajokra alapuló alapkutatásokat fordítják le a gyakorlati természetvédelem nyelvére és vizsgálják a füves élőhelyek újjáélesztését szolgáló beavatkozások hosszú távú hatásait.
