A 1,6 millió négyzetkilométeres nagy csendes-óceáni szemétsziget egyelőre megoldandó probléma az emberiség számára – most legalább már azt tudjuk, hogy honnan jön a szemét nagy része, amit az óceáni áramlatok összeterelnek.
A nagy csendes-óceáni szemétsziget a tengeráramlatok által összeterelt, vízfelszínen és az alatt lebegő hulladékhalom a Csendes-óceánon, ami azért alakult ki, mert a Csendes-óceán északi medencéjében egy körkörös áramlási rendszer található, ami a közvetlenül a tengerbe szórt, illetve a folyóvizek által az óceánba hordott hulladék nagy részét összetereli. A szemétsziget két, egymással lazán összekapcsolódó nagyobb foltból áll.
A szemétszigetben négyzetkilométerenként több mint 10 kilogramm műanyaghulladék található. Az 1,6 millió négyzetkilométeres, 80 000 tonnás szigetben 1,8 billió műanyagdarab sodródik. A helyi hulladékok jelentős része, nagyjából 92 százalékuk ráadásul a nagyobb műanyagok közé sorolható.
Amerikai és német kutatók most azt próbálják feltérképezni, pontosan milyen irányokban mozog a szemétsziget felé a hulladék, és hogy honnan érkezik a legtöbb. A modellük szerint elég valószínű, hogy a kelet-ázsiai partokkal komoly az összeköttetés, ez pedig azt jelenti, hogy ez a terület lehet a műanyagszennyezés egyik kulcsforrása. A modellből az is kiderült, hogy az Indiai-óceán gyenge körforgási rendszere szintén csapdába ejti a műanyagot, és a Csendes-óceán északi szubtrópusi vízterülete, úgynevezett gyre-je vonzza a legtöbb törmeléket.
A nagy csendes-óceáni szemétsziget egyébként nem az egyetlen szemétsziget, csak kétségkívül a legnagyobb, aminek felszámolása óriási logisztikai kihívás lesz.
A kutatók a friss tanulmányhoz a Markov-lánc modellt használták, ami az óceáni áramlatok modellezésére is használható. A kutatásból az is kiderült, hogy míg az északi szubtrópusi területei a Csendes-óceánnak gyűjtik a hulladékot, addig a déli területek, ahol a környező nagy áramlatok viszonylag stabil, nem elmozgó vízfelületet hoznak létre (ún. gyre) nem terelik össze a szemetet.
Az eredmények alapján kimutatható, hogy a Guineai-öbölben és a Bengáli-öbölben végzett hulladékkezelés kihatással van az óceántisztítási tevékenységekre, azaz nagyon fontos, hogy innen ne kerüljön bele lényegesen több (ideális esetben nyilván semennyi) szennyeződés a vizekbe.
