Ha az autózást gyaloglásra vagy kerékpározásra cseréli, nemcsak csökkenti a károsanyag-kibocsátást és javítja egészségét, de jelentős összeget is megtakaríthat. A jelek szerint az autóvezetés sokkal többe kerül, mint azt az emberek gondolják. Egy eredetileg 2020-ban a Nature tanulmány szerint a német autósok majdnem 50 %-kal becsülték alul autójuk üzemeltetésének napi költségeit, így a tényleges költség közel kétszerese annak, amit a többség gondol.
Azáltal, hogy tévesen ítéljük meg autónk fenntartásának költségeit, az alternatív közlekedési formák – például az autómegosztás, a tömegközlekedés, a kerékpározás vagy a gyaloglás – sokkal kevésbé tűnnek vonzónak. Ha autóvásárlásról van szó, a legtöbb ember számára az ár, az üzemanyag-takarékosság, a hely, a teljesítmény és a biztonság a legfontosabbak. Ez egy olyan döntés, amelyen a legtöbben sokat gondolkodnak és ami előtt sok információt gyűjtenek, mivel ez az egyik legdrágább termék, amit megvásárolnak.
Ezzel együtt sem tudjuk minden esetben pontosan felmérni, átgondolni az egész élettartamra szóló üzemeltetési költségeket az üzemanyagtól az amortizáción át a javításig, az adóig és a biztosításig, pedig ezek jelentős összegek lehetnek.
Mi alapján döntünk?
Mégis hogyan fordulhat elő, hogy ekkora az információhiány az autózás költségeit illetően? A valóság az, hogy a költség csak egy tényező az autók tulajdonlásakor, a másik az érzelem. Az autósokat talán racionális döntéshozóknak, ésszerű pénzügyi gondolkodású embereknek gondoljuk, de sokak számára az autó sokkal több, mint egyszerű eszköz az A-ból B-be jutáshoz. Az autógyártók évek óta valami egészen másra összpontosítanak: azokra az érzelmekre és érzésekre, amelyeket a vezetés kivált.
Az autóreklámok szlogenjei az álmok erejéről, vagy az emberi szellem mozgatására tervezett műalkotásról szólnak. Ezek a szlogenek pontosan azt üzenik, hogy sokan nem azért vezetnek, mert muszáj, hanem azért, mert élvezik. Ezt szem előtt tartva talán könnyű belátni, hogy azok a stratégiák, amelyek azon a feltételezésen alapulnak, hogy az emberek átgondolják közlekedési szokásaikat, amikor az autóhasználat drágul, ritkán hatékonyak.
Csak az Egyesült Királyságban 32 millió autó közlekedik az ország útjain. 2022-ben az új autók regisztrációja mindössze 0,3 százalékkal csökkent. Az EU-ban az autók száma öt éven át nőve 2020-ra elérte a 250 milliót.
A gépkocsi továbbra is a legnépszerűbb választás az ingázáshoz, mivel úgy tűnik, az autósok egyszerűen beletörődnek az dugókba, vagy fizetik a plusz parkolási és egyéb költségeket.
Miért? Mert az autók rendkívül személyre szabott terek, ahol családdal és barátokkal lehetünk, zenét hallgathatunk, elszigetelhetjük magunkat a külvilágtól. Az autók üzemeltetése azonban hihetetlenül drága, és a Nature tanulmánya szerint ha felfognánk, valójában mennyibe kerül, az autósok alternatív közlekedési módokat választanának.
Az emberek a vélt költségeik alapján döntenek, de szembesülve a valós költségekkel, a tanulmány becslése szerint 37 százalék döntene az autó helyett más megoldás mellett, körülbelül 8 százalék váltana buszra és 12 százalék vasútra. Egy olyan időszakban, amikor drasztikusan nehezedik a megélhetés, a tényleges és vélt költségek közötti különbség ismerete sok sofőrt újragondolásra késztethet.
Hogyan működhet?
Az autók esetében az értékesítés helyén fel lehetne tüntetni az éves költségeket, ugyanúgy, ahogyan az energiabesorolási címkéket a háztartási termékeken, például villanykörtéken, televíziókon vagy mosógépeken. Megjelenhetnének az átlagos üzemeltetési költségekre vonatkozó információk és országos reklámkampányokban ösztönözve, hogy a fogyasztók pontosan kiszámolják a saját autó költségeit.
Az autóhirdetések az élettartamra vetített költségeket is tartalmazhatnák, ugyanúgy, ahogyan a francia nyomtatott sajtóban, tévében, rádióban, óriásplakátokon, online megjelenő összes autóhirdetésnek tartalmaznia kell az aktív utazásra ösztönző három üzenet egyikét: „Rövid utazások esetén részesítse előnyben a gyaloglást vagy a kerékpározást”, „Gondoljon az autómegosztásra” és „Napi rendszerességgel használjon tömegközlekedést”.
Ha az embereket arra ösztönöznénk, hogy rövid autóútjaik egy részét gyaloglásra vagy kerékpározásra cseréljék, a spórolás az alternatív közlekedési megoldások javára billentheti a mérleget. Legyen szó a légi közlekedés visszaszorításáról vagy kevesebb vörös hús fogyasztásáról, egyre többen keresik a módot a környezetre gyakorolt hatások csökkentésére. Sokunk számára nagy lépés lenne, ha teljesen felhagynánk autóink használatával.
