Több ellenzéki párt programjában is kiemelt helyett kapott a paksi atomerőmű, pl. az MSZP és az LMP felmondaná az orosz-magyar államközi szerződést az új blokkok megépítéséről. Szerintük még így is olcsóbb lenne, mint végigcsinálni az atomerőművi bővítést. Ennek azonban meg kellene fizetni az árát. És hogy mennyit? Az mfor.hu számolt.
Több ellenzéki párt programjában is kiemelt helyett kapott a paksi atomerőmű, közülük az MSZP és az LMP felmondaná az orosz-magyar államközi szerződést az új blokkok megépítéséről. Az MSZP azonban nem engedné el teljesen az ügyet: népszavazást írna ki arról, hogy szükség van-e új atomerőműre, amelyen a szülők a gyerekek nevében is szavazhatnának, merthogy a fiatalok jövőjéről van szó.
A magyar-orosz államközi szerződés alapján tervezett beruházás (jelenleg) összesen 12 milliárd euróba kerül, ebből 10 milliárd eurót az oroszok hiteleznek. Ők a kivitelezők is, vagyis Moszkvát értelemszerűen nem lehet kihagyni a projektet érintő döntésekből. De vajon el lehet-e állni a szerződéstől, és ha igen, milyen feltételekkel? Az mfor.hu feltette kérdéseit a napokban Lázár Jánosnak, aki szerint nincs akadálya annak, hogy felbontsák a szerződést.
"Mindenre van lehetőség. Törvény döntötte el, hogy Oroszországgal megújítjuk az atomenergetikai együttműködést, és törvény döntötte el azt is, hogy milyen pénzügyi konstrukciót veszünk igénybe. Ezek feles törvények" – válaszolta a lap kérdésére a Kormányinfón. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szerződés felbontásának meg kell fizetni az árát. Példaként a bolgár atomerőművi fejlesztést hozta fel. "A bolgárok megpróbálták, ennek fizetik a következményeit. Pénzügyi következmények nélkül szerintem nem lehet felmondani a szerződést" – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Valószínűleg a belenei atomerőművi projektre utalt.
Együtt építenék fel az atomerőművet
Paksnak annyi, ha Ámon Ada lesz a környezetvédelmi miniszter
Karácsony Gergely 3 hete mutatta be árnyékkormányának tagjait. Az újra létrehozandó környezetvédelmi minisztérium élére Ámon Ada az Energiaklub korábbi vezetője a jelölt, aki korábban az Energiaklub civil szervezetet vezette. Környezetvédelmi miniszterként felülvizsgálná és leállítaná a paksi bővítési projektet – az így kieső energiaellátást alternatív forrásokból pótolná. Reményei szerint erre finanszírozás is akad, ugyanis ez EU új költségvetése kiemelten támogatja a klímavédelmi megoldásokat. Így Ámon Ada exhumálná a kormány által elhantolt szélerőmű-projekteket és felpörgetné a naperőművek építését. Ugyanis a magyaroknak is joga van az energiához, de a jó levegőhöz is. Ahogy a megtakarításhoz is, úgyhogy tárcavezetőként Ámon Ada átalakítaná a hatósági árszabályozást (ami most nem követi a világpiaci tarifákat, így a magyarok többet költenek a rezsire).
Az Atomenergia Infó korábbi cikke szerint a két reaktor építésére 2005-ben kiírt tendert az orosz Atomsztrojekszport nyerte meg. A 2009-es kormányváltás után azonban leállították a beruházást. Az orosz cég – amely eddigre legyártotta a létesítmény több elemét – emiatt pert indított, amit meg is nyert a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbíróságon. A kártérítés összege 601,6 millió euró, vagyis mai árfolyamon mintegy 188 milliárd forint volt. A bolgár fél kifizette ezt az összeget, cserébe hozzájutott a reaktortartályokhoz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar államnak is ennyit kellene fizetnie a szerződés felmondása esetén. A munkálatok nem tartanak ott, hogy kész létesítményeket kellene kifizettetni egy elszámolási vita során, az átadás 2026-os időpontja odébb van. A munka azért halad. A paksi beruházással összefüggésben 300 engedély áll már rendelkezésre – közölte a portálnak a miniszter.
Tájékoztatása szerint a beruházás helyszínén megtörtént az első előkészítő terület átadása, ami azt jelenti, hogy heteken belül elkezdődhet az építési munka. Vagyis a kivitelezési munkák jól haladnak, nincs veszélyben a határidők betartása. Ha viszont leállna a projekt, akkor fizetni kellene. Ha nem is akkora összeget, mint a bolgár-orosz vitában megítélt 601,1 milió euró, de egy fele vagy negyed akkora kártérítés is érzékenyen érintené a magyar költségvetést. Ráadásul a számla rendezése újabb politikai vitákra adna okot.
Atomjaira hullik a paksi mutyi projekt
Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása. A Greenpeace óriáshordóval demonstrált az életveszélyes és értelmetlen beruházás ellen.
A Népszava a Paks 2 projektcég belső köreiből származó információi szerint olyan problémák jelentkeznek – immár tömegesen – a paksi bővítésnél, amelyek kizárttá teszik, hogy az építkezéssel a tervezett idő- és költségkeretben végezzenek. Az időközben több külső forrásból alátámasztott információk szerint a bajok három gócpont körül csoportosulnak.
Az engedélyezés és előkészítés a kormány által elismert 22 hónap helyett már 3 éves , ráadásul nem ledolgozható, folyamatosan növekvő késésben van, ami lehetetlenné teszi, hogy 2026-tól az erőmű bevételeiből lehessen fizetni a kötelezően megkezdődő hiteltörlesztést.
Ami egyébként a felmondás feltételeit illeti, ennek részleteit egyoldalúan tartalmazza a nyilvánosság számára elérhetővé tett megállapodás. Ebben csak arra az esetre szerepel rendelkezés, ha a hitel felvevője – tehát a magyar fél – 180 napon túli fizetési késedelembe esne. Ebben az esetben az oroszok felmondhatják a szerződést és a hitelkeret terhére addig lehívott teljes összeg esedékessé válik. A magyar fél elállásának feltételeiről viszont nem esik szó a megállapodás nyilvános, parlamenti törvényben kihirdetett verziójában. Ott csak annyi szerepel, hogy a vitás kérdéseket a felek egymás között tárgyalásos úton rendezik, külön jog- vagy fellebviteli-vitarendezési fórum nincs kikötve.
Az mfor.hu által megkérdezett energetikai szakember az ilyen típusú nemzetközi szerződéseket ismerve meglepődne, ha a megállapodás titkosított részében nem szerepelne kitétel arra az esetre, amikor a magyar fél akarná felmondani a szerződést. Általában abban is meg szoktak egyezni a felek, hogy milyen vitarendezési fórumhoz fordulnak, ha arra szükség van. Ha ilyet nem kötöttek ki az orosz-magyar szerződésben, akkor – mivel Magyarország az Európai Unió tagja – az Európai Bíróságig jutna a szerződéstől való elállás miatt esetleg indítandó kereset. A szakember szerint mivel a projekt még nagyon korai fázisban tart, valamennyi kártérítést – pár százmillió eurót – megítélhetnének az oroszoknak, de az nem valószínű, hogy például az elmaradt haszon miatti igényeket is jogosnak ítélné a testület.
Lázár szerint tehát nem kérdés, hogy felmondható-e a szerződés – a mindenkori parlamenti többségnek lehetősége van megváltoztatni az idevágó döntéseket – az viszont igen, hogy lenne-e ennek értelme. A miniszter úgy véli, aki nem akarja a blokkok bővítését, az ország energiafüggőségét erősíti. Mint mondta, ennek elkerülése érdekében saját magunknak kell áramot előállítani, amire relatív kevés lehetőség áll rendelkezésre. Az egyik ilyen az atomenergia, ami jelenleg a napi ellátás 40-50 százalékát fedezi. Számításokat idézett, amelyek szerint a gazdasági növekedés évente 2-4 százalékos többlet áramfogyasztást generál Magyarországon a jövőben. Az ország szerinte nincs abban a helyzetben, hogy lemondjon az olcsó áram előállításáról, és a bizonytalan és drága alternatív megoldásokat részesítse előnyben- írta az mfor.hu.
Vajon Lázár János valyon milyen valóságdimenzióban él?
Magyarország energiafüggőségét erősíti a hosszútávú orosz elközeleződés?
A kormányét leszámítva az összes számítás miszerint a paksi atomáram az egyik legdrágább, akár a duplája a megújulókénak.
A világon az összes atomerőmű építés több éves csúszás után a tervezett ár 2,5 szeresébe került az átadáskor.
A megújuló energiás energiatermelés költsége évről évre radikálisn csökken.
Ma már a Putyinékhoz képest sokkal kedvezőbb hiteleket is felvehetnénk a szabadpiacon.
A hazai épületállomány energetikai korszerűsítésével 35-40 % energiát takaríthatnánk meg.
Az eredetileg 40 %-os magyar beszállítói arányt most már csak 5%-körülire becsülik.
És még számos kérdés (pl. atomhulladék), ami miatt egyértelmű, hogy ez a beruházás zsákutca.
Kapcsolódó anyagok:
