2050-re a világ népességének 2/3-a él majd városokban, ezért az épületek energiahatékonysága döntő fontosságú lesz. Jönnek a metropoliszok, ahol pár év múlva már hegyi levegőt szívhatunk?
Jelenleg az épületekben fogy el a világon felhasznált energia 32 százaléka, s ott keletkezik az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátás negyede. Viszont az épületek azok, ahol a legolcsóbban lehet jelentős hatékonyságnövekedést elérni. Világszerte sok város tűz ki látványos fenntarthatósági célokat, a World Research Institute (WRI) ezek közül hetet tartott kiemelésre méltónak- melyeket a HVG ismertetett:
Bogotá – takarékosan
A WRI 2016-ban hirdette meg az épülethatékonyság-növelési programját (BEA). Ennek egyik helyszíne a kolumbiai főváros, Bogotá. Az évszázad közepéig az előrejelzések szerint 18 millió kolumbiai költözik majd városokba. A dél-amerikai ország már most megkezdte a földhasználat optimalizálását és az energiahatékonyság növelését. A cél, hogy a lehető legkisebb mértékben növekedjen Bogotá területe, és minimalizálják az energiafogyasztást. Most készül a következő 12 évre szóló fejlesztési terv, s ennek egyik fő célja, hogy az új épületekben fajlagosan 32 százalékkal mérsékeljék a szén-dioxid-kibocsátást.
Semleges Boston
Az USA keleti partján fekvő város a folytatódó népességnövekedés ellenére 2050-re teljes mértékben karbonsemlegessé kíván válni, ezért félszáz olyan épületet húznak fel néhány éven belül a városban, amely megfelel a legmagasabb fenntarthatósági építési szabványnak, a LEED-nek (Leadership in Energy and Environmental Design). Boston az USA leginkább energiahatékony városa, s Massachusetts állam az, ahol a legtöbb, LEED-beruházást tartják számon, 130-at.
Oslo – passzívházak
Az évente tízezer új betelepülővel bővülő norvég főváros már most is a világ egyik leginkább fenntartható városa, ám a vezetői nem állnak le: a városban épített új házaknál már nem a zéró kibocsátás a szabvány, hanem a kötelező energiatermelés. Oslo 2030-ra karbonsemleges lesz, a kibocsátási adatokat a város több helyén mérik, a városi nyugdíjalap pedig zöldberuházásokba fekteti a befizetett pénzt. Ahogy a többi norvég településen, a fővárosban is kedvezményeket – adócsökkentést, szabad buszsávhasználatot, úthasználatidíj-mentességet – kapnak az elektromos autók, de hosszabb távon az a cél, hogy a belvárost teljes mértékben autómentessé tegyék.
London – parkváros
A brit főváros Bogotához hasonlóan 2050-re tűzte ki a karbonsemlegességet, ám közben az első nemzeti „parkvárossá” kíván válni. 2025-re 60 százalékkal akarják visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, a város területének már negyven százalékát alkotják a parkos körzetek, s csak a belvárosban már több mint hétszáz zöld tető termel oxigént. Londonban – ahol 2003-ban már adóval sújtották a belvárosban az autós behajtást, a világ egyik leghatékonyabb tömegközlekedési hálózatát hozták létre.
Melegedő Fokváros
A 6,5 millió embernek otthont adó Nyugat-Fokváros tartományban már érezhetőek az éghajlatváltozás kedvezőtlen következményei, a súlyos ivóvízhiány, a gyilkos aszályok, a viharok okozta áramkimaradások, a növekvő élelmiszerárak. Fokváros több kerületében kezdődtek a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztések; a legjelentősebb a vízparti beruházás, ahol 300 hektáros területen újítják meg a várost.
Megújuló Melbourne
Az ausztrál városban már 2003-ban meghirdették célként a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátást, s 2020-at tűzték ki határidőként. A több felmérésben is a világ legélhetőbb városaként említett városban az épületek adják a szén-dioxid-kibocsátás 78 százalékát. A városvezetés úgy döntött, hogy valamennyi középületet renoválják és energiahatékonnyá alakítják át.
Seattle növekedőben
A gyors népességnövekedés ellenére az USA északnyugati részén, a Csendes-óceán partján fekvő Seattle is karbonsemlegessé kíván válni 2050-re. A 2008-ban mért szén-dioxid-kibocsátási csúcsot a város 2030-ra 58 százalékkal kívánja csökkenteni, amit első-sorban a közlekedésből, illetve az épületekből származó emisszió mérséklésével akar elérni.
RÉSZLETEK A HVG.HU-n >>>