urbanizáció

Rákosrendező Budapest egyik legelhanyagoltabb területe, ahol az elmúlt 30 évben a természet visszahódította a vasúti síneket. Míg egyes közparkok zöldfelülete csökkent, itt egy spontán erdő alakult ki, és a fővárosban az egyik legnagyobb zöld növekedést tapasztalhattuk. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze elmeséli, hogyan lehet egy rozsdaövezetből élhető, zöld városrész: Mi lesz a természetes erdő sorsa? Hogyan…

Európa lakossága feltartóztathatatlanul növekedett és korábban soha nem tapasztalt nagyságrendet ért el. A települések létrejöttének sem politikai, sem kulturális okok nem tudtak határt szabni: a fejlett középkor az erdőirtások és a félreeső területeken, határmezsgyéken, középhegységekben, a magas Alpok völgyeiben és a fjordok mentén végbemenő falualapítások kora volt.

Európa-szerte elterjedtek voltak a kistestű emlősök, de az urbanizáció miatt évről évre közelebb kerülnek a kihaláshoz. Az Emlőstani Szervezet arra kéri a kertes házban élőket, hogy figyeljenek arra, hogyan kertészkednek, mert a rovarirtó szerek megölik a sündisznók által fogyasztott rovarokat, és közvetlenül is megmérgezhetik a süniket. Az MME sünvédő tippjei.

Bár az emberi tevékenységek (a természetes környezet beépítése, a szennyezés vagy a klímaváltozás) miatt csökken a biodiverzitás, vannak olyan állatok, amelyek kedvelik a városias környezetet, hiszen nagyobb számban fordulnak elő például a Balaton partján. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás sikló-populációk méretére és meglepő eredményt kaptak.

Rákosrendező Budapest egyik aranytartaléka. Bár most elhagyott és szennyezett barnaövezet, de a 250 hektáros terület aktív része lehetne egy élhető, zöld fővárosnak. Vajon a város érdekei a fontosabbak, vagy az Orbán kormány „baráti” arab ingatlanbefektetőjének profitja?

Hogyan lehet minél gyorsabban, és lehetőleg minél olcsóbban saját családi otthonhoz jutni? Akár Zsolnay porcelánnal is csökkenthető a homlokzat felmelegedése, A villamos és troli helyett „metróvasút” és hidrogénbusz kellene Pécsnek. Panelkertváros és újraéleszthető Pécsivíz a hőerőművi pernyekazetták helyén -podcastunkban Karlovecz Zoltán Ybl-díjas építész, Pécs volt főépítésze.

Szeptember első felében heves esőzések és áradások alakultak ki Bulgáriában, Görögországban és Líbiában a „Daniel” névre keresztelt vihar miatt. A súlyos áradások emberéleteket is követeltek: több mint 4000 elhalálozást erősítettek meg, de további 10 000 embert még eltűntként kezelnek.

A városi kerteknek és zöldfelületeknek a lakosságra gyakorolt ​​jótékony hatása fizikai, esztétikai, rekreációs és oktatási kérdéseket is érint. Az urbanizált területeken élők többsége hajlamos a természetes környezetet békésebbnek és pihentetőbbnek érzékelni, mint a városiakat. A park- és kertlátogatók számára a legjelentősebb értékek a tanulási élmény, a stresszoldás és a relaxáció, a jobb életminőség, valamint a…

Minél jobban növekszik a városi területek nagysága, annál széttöredezettebbé válnak a természetes élőhelyek, mivel a városi infrastruktúra megszakítja a természetes flóra és fauna területeit. A városi „textúra” pedig a természetesen kialakult (őshonos) és a mesterségesen kialakított zöldfelületek összetett mozaikjából adódik össze. A városok zöldfelületei lehetnek az őshonos növényzet maradványai.

A világ népességének egyre nagyobb része él városokban. 2014-ben 54%, 2050-re ez az arány 66% fölé emelkedik az ENSZ 2019-es előrejelzése alapján. A prognózis szerint a globális városi lakosság arányának növekedése Afrikában és Ázsiában lesz a legnagyobb, akár 90%-os. Ezeken a területen sok város már most is érzékenyen reagál az éghajlatváltozásra és az urbanizáció okozta…