A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: ecolres

A bolygónkon élő rovarfajok legalább fele növényekkel táplálkozik (vagyis növényevő). A közéjük tartozó rovarkártevők jelentik az egyik legnagyobb fenyegetést a termesztett és természetben előforduló növények számára egyaránt. Számuk szabályozása ezért mind a gazdaság, mind a növények egészsége szempontjából elengedhetetlen.

Sajnos a növénykártevők elleni védekezés számos ökoszisztémában elsősorban szintetikus vegyszerhasználatra támaszkodik, amelyek jelentősen károsítják a környezetet és az emberi egészséget. E káros hatások mérséklése érdekében környezetbarát módszerek alkalmazására van szükség, különösen a városokban, ahol a világ népességének több mint fele él.

A biológiai védekezés a biológiai sokféleség által nyújtott egyik legfontosabb szolgáltatás, amelynek becsült gazdasági értéke több mint 400 milliárd dollár évente világszerte. A kártevő rovarok biológiai szabályozását természetes ellenségek biztosítják, hozzájárulva ahhoz, hogy a populációik mérete egy olyan küszöbérték alá korlátozódjon, ahol már nem tekinthetők kártevőnek. A természetes ellenségek lehetnek ragadozók, amelyek megölik és elfogyasztják a zsákmányukat, mint például a levéltetvekkel táplálkozó katicabogarak, vagy un. parazitoidok, amelyek lárvái a gazdaszervezetet parazitálják és így elpusztítják, mint például a hernyókra tojásokat elhelyező fürkészdarazsak.

A városok erre az ökoszisztéma-szolgáltatásra gyakorolt hatását vizsgálta egy globális tanulmányban az Ökológiai Kutatóközpont (Magyarország), a Müncheni Műszaki Egyetem (Németország) és a Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (Franciaország) nemzetközi kutatócsoportja.

Eredményeiket a Science of the Total Environment című nemzetközi folyóiratban tették közzé.

A kutatók a meta-analízisnek nevezett statisztikai módszert alkalmazták, amely több, ugyanazon kérdéssel foglalkozó tudományos közlemény eredményeit egyesíti. Ötvenkettő, a világ különböző városaiban végzett kutatást használtak fel. Azt találták, hogy a természetesebb vidéki területekhez képest (pl. nagyobb zöldfelülettel rendelkező városrészek), a városi területeken (pl. nagyobb kiterjedésű burkolt vagy beépített felületekkel rendelkező városrészek) a növényi nedvekkel táplálkozó kártevők (azaz olyan rovarok, amelyek szúró-szívó szájszervükkel a növényi nedveket szívogatják, mint a levéltetvek és pajzstetvek) száma sokkal magasabb, míg a rossz terjedési képességű ízeltlábú természetes ellenségeik száma alacsonyabb volt. A kutatók azt is kimutatták, hogy az ízeltlábúak által biztosított biológiai szabályozás szintje gyengült az urbanizáció mértékének növekedésével.

Békéscsaba belvárosa drónfelvétel behir.hu

Eredményeik azt mutatják, hogy a nedvekkel táplálkozó kártevő-populációk természetes szabályozása nem elég hatékony a városokban. A tanulmány első szerzője, Dr. Korányi Dávid, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa elmondta: “Ezek a rovarok az egyik legproblémásabb növényi kártevőknek számítanak a városokban, mivel erősen ronthatják a növények állapotát, valamint nagy mennyiségű mézharmatot termelnek, amelytől a növények, járdák és egyéb felületek ragadóssá válnak. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a természetes ellenségeknek, közülük is különösen a gyengébb terjedési képességű ragadozóknak (például a fülbemászóknak és egyes futóbogaraknak) jelentős szerepük lehet a kártevő rovarok hatékony biológiai szabályozásában.

A vizsgálat vezetője, Dr. Batáry Péter, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója elmondta: “Ezeket a hasznos ízeltlábúakat összefüggő és kevésbé intenzíven kezelt, természetesebb zöldfelületekkel tudjuk segíteni a városokban. Például a változatos növényzet (beleértve a fákat, bokrokat és magasabb lágyszárúakat), a kevesebb kaszálás, valamint az avar és egyes holtfák meghagyása búvóhelyet és megfelelő környezetet biztosít számukra, hozzájárulva a folyamatos jelenlétükhöz városi területeken is.
Ennek megfelelően ez a tanulmány az ökológiai közösségek és működésük helyreállítása érdekében a természet-alapú megoldások kidolgozását és a városok mesterséges felületeinek csökkentését sürgeti, hogy ezáltal is csökkenjen az urbanizáció ökológiai lábnyoma.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek