Törökország az egyetlen G20 ország, amelyik még nem ratifikálta a Párizsi Megállapodást. Ezért számos török önkormányzat úgy döntött, önként vállalják a párizsi klímacélokat, ezzel sürgetve a Madridban tárgyaló delegációt, hogy vegye komolyan a klímavédelmi egyezmény végrehajtását. Eközben az ifjúság tematikus napján a fiataloké volt a főszerep a COP25-ön. Lehoczky Annamária helyszíni tudósítása Madridból.
Habár Törökország a Párizsi Megállapodást aláírta, azt a mai napig nem ratifikálta – és úgy tűnik, nem is akarja egyhamar. Épp ezért 24 török közigazgatási egység úgy döntött, hogy ha nemzeti szinten nem történik releváns cselekvés a klímavédelem érdekében, akkor nekik kell tenniük. Tegnap hivatalosan is elismerték, hogy klímavészhelyzet van, és megígérték, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban a 1,5 fokos cél betartására törekszenek, jelezve, „mi benne vagyunk”. Az aláírók a török lakosság kb. 25% -át, azaz közel 17 millió embert képviselnek. Az öt legnagyobb török város közül három tartozik az aláírók közé: Ankara (főváros), Izmir és Bursa. Emellett hat olyan önkormányzat is csatlakozott az aláírókhoz, melyeket az Erdoğan vezette párt irányít, köztük a Bursa Metropolitan Municipality, az általuk irányított legnagyobb város. Szövegükben erős jelzést küldtek a Madridban tárgyaló delegációnak, hogy igenis kötelezzék el magukat a Párizsi Megállapodás végrehajtására. A globális kibocsátás 78%-át a G20 országok adják, ezért ezen országok klímavédelmi politikája döntően befolyásolja, hogy miként alakulnak az üvegházgáz-kibocsátási trendek.
A klímatárgyalásokon évek óta húzódik az egyezkedés Törökországgal, ugyanis a török vezetőség azt szeretné, ha a fejlődő országokhoz sorolnák át őket, hogy ők is részesedhessenek a fejlődőknek szánt pénzügyi alapból. Korábban Erdoğan kijelentette, hogy csak akkor hajlandó ratifikálni a Párizsi Megállapodást, ha ezt a kérését teljesítik. A COP25 előtti egyezkedés során úgy tűnt, hogy sikerül egy köztes megoldást találni – Törökországnak egy elkülönített pénzügyi forrást biztosítottak volna Németország, Franciaország, az ENSZ és a Világbank –, azonban az ajánlattal nem volt elégedett a török környezeti miniszter, Murat Kurum.
A török önkormányzatokéhoz hasonló kezdeményezés indult el 2017-ben az USA-ban is, miután Donald Trump bejelentette, hogy nem kíván tovább részese lenni a Párizsi Megállapodásnak. Erre válaszként jött létre számos állam, város, cég és kulturális-egészségügyi intézmény összefogásával a #WeAreStillIn kezdeményezés, megfogadva, hogy a kilépés ellenére is tartják magukat a klímaegyezménnyel vállalt kibocsátás-csökkentési terveikhez. A szervezet minden évben külön pavilonnal és programsorozattal érkezik a klímacsúcsra, ebben az évben sincs ez másként.
Fiatalok a klímaharc élén
A klímacsúcs negyedig napján fiatalok osztották meg tapasztalataikat és jó gyakorlatokat arról, hogy hogyan küzdenek ők saját környezetükben a klímaválság ellen. Megismerhettük a „Hajózz a COP-ra” (Sail To The COP) csapatának motivációját, azaz, hogy miért is döntöttek úgy, hogy repülő helyett vitorlás hajóval indulnak útnak Európából Dél-Amerikába, a Chilében készülődő konferenciára.
„Fel akarjuk hívni a világ figyelmét arra, hogy mennyire káros a repülés az éghajlatra: a kibocsátások közel 5%-át ez a szektor adja. Ráadásul az utasok száma várhatóan meg fog kétszereződni a következő két évtizedben.” – mondta a csapat. A hajót kvázi egy úszó „think-tank”-ké alakították, ahol egész úton klímaváltozáshoz kötődő problémákon dolgoztak. A hajón utazó közel 60 fiatal félúton értesült arról, hogy a COP-ot végül Madrid látja vendégül. Videó-üzenetükben így reflektáltak erre: „képzeld el, hogy már két hete hánykolódsz az óceánon, és még legalább ugyanannyi idő van előtted az érkezésig, amikor kiderül, hogy nem a jó irányba haladsz. Nekünk a szelek miatt esélytelen volt visszafordulni. Az emberiségnek azonban még van módja változtatni az irányon.”
A klímatárgyalásokon az ifjúságot képviselő ún. YOUNGO csoport egyik aktív tagja, Julius Schlumberger szerint a klímaváltozás ellen küzdelemben az egyik legfontosabb, hogy „jól toleráld a frusztrációt, hisz nagyon idegesítő, amikor nem figyelnek oda a fiatalokra. […] Meg szeretnénk mutatni, hogy jó ötleteink és megoldásaink vannak a klímaválság kezelésére. Azt szeretnénk, ha ezeket nemcsak egyszer-egyszer mondhatnánk el, hanem rendszeresen bevonnának minket ebbe a munkába.” A Fridays for Future egyik fiatalokból álló társ-szervezete, a „Közgazdászok a Jövőért” (Economists for Future) képviselője szerint a közgazdászok eddig nem tudták meggyőzően befolyásolni a klímapolitikát, pedig a klímaváltozás legalább annyira közgazdasági probléma, mint tudományos. „A klímatudomány világos, gazdasági rendszerünk gyökeres átalakítására van szükség.” – mondta a fiatal.
A Dominikai Köztársaságból érkezett Eddy Frank Vásquez, aki iskolák számára dolgozott ki karbonsemlegesítő projektet. Munkáját az ENSZ Környezetvédelmi Programjának a Föld Bajnokai (Champions of the Earth) programja is elismerte. Amikor motivációjáról kérdezem, így felel: „Számomra, és az összes olyan kis szigetország számára, mint a Dominikai Köztársaság, a klímaváltozás elleni harc rendkívül fontos. Mi mindennap érezzük a bőrünkön az éghajlatváltozás hatását, számunkra ez már ma a valóság.” „Azt üzenem a klímatárgyalóknak, hogy vegyék komolyan ezt az ügyet, mert itt nem bonyolult rakétatudományról van szó, hanem emberéletekről és életkörülményekről beszélünk, amiket súlyosan érint az éghajlatváltozás.” – tett hozzá Eddy.
––––
A tárgyalótermekből és folyosókról:
- Maga Ferenc pápa küldött levelet a Madridban tárgyaló delegációknak. „Milyen messze vannak a szavak a konkrét cselekvéstől” – fakadt ki az egyházfő a 2015 óta történteket értékelve. “Komolyan kérdőre kell vonni magunkat, hogy van-e politikai akarat, hogy őszintén, felelősségteljesen és bátran több emberi, pénzügyi és technológiai erőforrást biztosítsunk az éghajlatváltozás negatív hatásainak enyhítésére ” – tette hozzá a pápa.
- Megjelent a Climate Action Tracker legfrissebb elemzése, ami egyáltalán nem fest jól. Eddig csak egy ország nyújtott be frissített NDC-t (Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás) a kibocsátások csökkentésére, kettő pedig megígérte a frissítést. Így még hátra van 184 ország… Ezért hát bizton állítható, hogy 2020 választóvíz lesz a klímapolitikai arénában, ugyanis az országoknak jövő év végig kell frissíteniük NDC-jüket – az eddigiek alapján azonban egyelőre hiány van a tényleges ambíciók terén.
- A karbonpiaci mechanizmus tárgyalása továbbra is lassan halad. Többek között Kína, India és Brazília azért lobbizik, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv által szabályozott 2020 előtti karbonpiaci rendszerből áthozhassák megmaradt karbonkreditüket, nyilván ezzel csökkentve a 2020 utánra szóló kibocsátás-csökkentési terheiket. Közben a Fejlődő Kis Szigetországok és az ún. Environmental Integrity Group (Svájc, Dél-Korea és Mexikó) azt kérték, hogy a társadalmi igazságosság és emberi jogok szerepeljenek a mechanizmust leíró nyelvezetben, ezt azonban nem meglepően Szaúd-Arábia erősen ellenezte.
- A két nagykibocsátó, Kína és India igencsak hallgatnak a tárgyalásokon, alig tartanak sajtótájékoztatót és hivatalos megjelenést. Úgy tűnik, Kína 2030-ra vállalt céljait megfelelően ambiciózusnak gondolja és semmi jelét nem mutatja annak, hogy előállna 2020-ig egy frissített NDC-vel. India Brazíliához és Kínához hasonlóan ugyancsak azt szeretné, ha a kiotói időszakból megmaradt karbonkrediteit átvihetné a 2020 utáni időszakra.
- A szintén nagykibocsátó Japán azzal az állásponttal érkezett a klímatárgyalásokra, hogy nem fog frissített NDC-t benyújtani, habár az elmúlt napokban ez változni látszik. Miközben a japán pavilont a „Tenni, tenni, tenni” felirat díszíti, Japán tovább fűti dollármilliárdokkal a szénerőműveket otthon és szerte Ázsiában.
- A 16-éves klímaaktivista, Greta Thunberg megérkezett Madridba, és ma délután részt vesz a városközpontban szervezett klímasztrájkon. A fiatal a lehető legkevésbé környezetterhelő módon, egy vitorlás hajóval tért haza Európába, miután kiderült, hogy Chile helyett Madridban rendezik a klímatárgyalásokat.
A Greenfot Madridból Lehoczky Annamária klímakutató, újságíró (masfelfok.hu állandó szerzője) tudósítja a COP 25 klímakonferenciáról.
Korábbi cikkei a témában:
Tegyél. Most! Megkezdődött a 25. “kék” ENSZ klímacsúcs Madridban
“7 millió nagyon jó okunk van arra, hogy harcoljunk az éghajlatváltozás ellen” – emberi jogok a COP25 klímacsúcsonNyitókép: COP25 vatikán fotó: Lehoczky Annamária
