A naprakész szakértői tudást sokan elfelejtik, amikor az energetikai korszakváltásról van szó. Emiatt is örömteli a hír, hogy az ELTE TTK Erre van előre! kutatócsoportja elkészítette az első, magyar nyelvű, energiaföldrajzról és energiatervezésről szóló egyetemi jegyzetet, ami ingyenesen elérhető itt is. Bár egyetemi tankönyv, de Munkácsy Béla közérthetően mutatja be a jelen/jövő energetikáját.
A környezetgazdálkodás nem más, mint a természet erőforrásaival való sáfárkodás – jó esetben olyan módon, hogy közben az emberiség számára létalapot biztosító ökológiai rendszer stabilitását megőrizzük. Jelenleg még csak törekszünk egy ilyen módon működő környezetgazdálkodás megvalósítására, a gyakorlatban ettől még messze van az emberiség. A késlekedés eredményeképpen viszont egy globális ökológiai krízis résztvevői és szenvedő alanyai lehetünk (lásd pl. biodiverzitás rohamos csökkenése, globális éghajlatváltozás)
Az energia témaköre egészen az ezredfordulóig nem volt igazán szerves része a földrajztudománynak. A geográfia, ezen belül az energiaföldrajz, a 20. században gyakorlatilag kívülállóként vett részt az energiagazdálkodásról folyó diskurzusban.
Vizsgálódási fókuszában alapvetően néhány témakör állt, így leginkább:
a) a kitermelhető energiahordozók térbelisége;
b) a villamosáram-termelés földrajzi aspektusai (telephelyelmélet);
c) esetleges ipartelepítő tényezőként kapcsolódása más iparágakkal.
Az energiaföldrajz 21. századi fejlődésében két változás hozott radikális fordulatot:
a) az energiatermelés decentralizálása, földrajzi szétterjedése és ebből fakadóan a térbeliség felértékelődése;
b) a térinformatika megjelenése, amely teljesen új távlatokat nyitott az energiarendszer tervezésében és szervezésében. Ezek a jelenségek oda vezettek, hogy ma a geográfia már nem külső szemlélője az energiarendszer változásainak, hanem annak egyre inkább meghatározó szereplője.
A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos elméleti vizsgálódások (pl. potenciálszámítások) és gyakorlati tervezési feladatok (pl. szélturbinák, naperőművek, energiatároló rendszerek elhelyezése) nem képzelhetők el felkészült, széles látókörű geográfus szakemberek közreműködése nélkül. Ez világosan látszik a nemzetközi gyakorlatban, ahol energetikával foglalkozó egyetemi tanszékek, kutatóintézetek, tervezőirodák már nem is nagyon léteznek a térinformatikában járatos szakemberek közreműködése, intenzív bevonása nélkül.
Az energiaföldrajz – a terület szerves fejlődésének eredményeként – mára egyike lett azon szakterületeknek, amelyek a geográfia legszebb hagyományait ápolják, hiszen színvonalas művelése csak komplex módon, a földrajztudomány többi ága ismereteinek integrálásával képzelhető el. Sőt, az energiaföldrajz ezen is messze túlmutató ismeretek alkalmazására támaszkodik, hiszen többek között a műszaki tudományok vagy a közgazdaságtan/környezetgazdaságtan alapvetéseinek ismerete nélkül sem tanácsos energiagazdálkodási kérdésekben határozott állásfoglalásokat tenni.
A nemzetközi fejlődés irányai alapján azt is bátran kijelenthetjük, hogy a földrajztudomány jövője szempontjából a fenntartható energiagazdálkodás és energiatervezés kulcsfontosságú területek.
.jpg)
Jelen egyetemi jegyzet az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékén immár több mint 15 éve folyó, energiaföldrajzi témájú oktató- és kutatómunka tapasztalatai alapján készült. A kötet sajátossága, hogy bár a jelenlegi helyzetet is érinti, mégis elsősorban a jövőbe tekintő technológiákra, megoldásokra, megközelítésekre fókuszál, hiszen a hallgatók feladata a jövő építése lesz, amihez nem a régi, hanem a legújabb ismeretekre van szükség. A kiadvány létrejöttét az ELTE támogatta.
Budapest 2018 február.
Dr. Munkácsy Béla
A könyv letöltése: 
Energiaföldrajz és energiatervezés tankönyv (34 Mb pdf.)
