A közelmúltban számos híradás látott napvilágot az Amazonas-medencében tapasztalt tüzek kapcsán, és amint az ilyenkor megszokott, a tömegtájékoztatásban számos információ keveredett. Miért is kell, hogy foglalkozzunk az esőerdei tüzekkel, ha Amazónia legközelebbi pontja mintegy 8 500 km-re van Magyarországtól?
A közösségi médiában is megjelentek olyan – gyakran interaktív módon tanulmányozható – térképek, melyek azt illusztrálták, hogy valójában szinte lángol az egész általunk ismert világ. „Mi is történik körülöttünk?” tesszük fel a kérdést jogosan.
A Föld ökológiai rendszerei közül a trópusi esőerdők a legösszetettebbek és a leginkább fajgazdag élő rendszerek. Egy focipálya méretű területen akár több ezer növény és állatfaj is előfordulhat, melyek jelentős része a tudomány számára még ismeretlen. Amazóniának, a föld legnagyobb esőerdejének emellett a kiterjedése is hatalmas: 2001-ben 5,4 millió km2 volt – hazánk területének mintegy hatvanszorosa. A becslések szerint a Földön élő több millió faj mintegy negyede Amazóniában él.
Sajnálatosan 1750 óta a trópusi erdők mintegy 30 százaléka tűnt el az emberi tevékenység következtében. De egyáltalán, mit jelent a biológiai sokféleség, a biodiverzitás és miért fontos?
Az emberi civilizáció egyik nagy lépése volt a tűz használatának felismerése. Az őskori ember meg tudta sütni rajta az elejtett vadat, fűteni tudott vele, illetve távol tudta tartani a vadállatokat vagy hitvilága szerint az ártó szellemeket. Mindazonáltal a tűztől való mélyen gyökerező misztikus félelem beleivódott a kultúránkba. Nagyon fontos tisztázni azonban, hogy a tűznek, mint természetes zavarásnak számos élőlényközösségben formáló és fenntartó szerepe van.
Úgy őrződik meg, ha leég?
Török Péter, a Debreceni Egyetem növényökológus professzora, és Bajomi Bálint természetvédelmi és médiaszakember teljes cikke >>>
