A rovat kizárólagos támogatója
Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet. De a szép, rövid füvű, 2,5 cm-es gyepek valóban szépek? A természetkedvelő, természetvédő ember számára nem feltétlen.
Ugyanis ezek a gyepek homogének, többnyire csak 3-4 fűféléből állnak, de ha van is bennük némi színesítő gyom, amely gyomok általában gyógynövények is egyben, a folyamatos fűnyírás miatt sosem engedjük őket virágba borulni. Ilyen nem szeretem gyomként számon tartott gyógynövények például a pitypang, a százszorszép és a különböző útifüvek is. Ha egy-két fűnyírást kihagyunk, akkor ezek a gyönyörű vadvirágok virágba borulhatnak, amelyeken hamarosan lepkék és méhek jelennek meg, ezen rovarok, pedig haszonnövényeink, gyümölcsfáink beporzását is elősegítik.
Világszerte tapasztalhatjuk a méhek és más beporzó rovarok megfogyatkozását. Már nem nyüzsögnek olyan nagy számban kerti virágainkon, mint azelőtt és autóinkon sem igen kell már sűrűn mosni a szélvédőt az oda ragadt rovarmaradványoktól. Beporzó rovaraink számának csökkenése viszont nem csak közvetlen lakókörnyezetünkben tapasztalható, hanem odakint a földeken, mezőgazdasági területeken is. A méhek és beporzó rovarok eltűnése nem vezethető vissza egy közvetlen okra, a probléma ennél összetettebb.
A monokultúrás intenzív mezőgazdaságban nincs helye a gyomoknak, amelyeket viszont fontos méhlegelőként tartunk számon. Az egyszerre virágzó rovarporozta táblák, csak rövid ideig nyújtanak táplálkozó helyet a rovaroknak. A gyomirtó szerek használatával eltűnnek azon diverz növényközösségek, amelyek tavasztól-őszig a teljes szezon alatt virágporral, nektárral várnák a beporzókat. Az intenzív művelés következtében az aratás után azonnali tarlóhántás következik, így az azon élő őshonos növényfajok – mint amilyen a tarlóvirág – nem képesek virágozni és nektárt, virágport „szolgáltatni”.
A különböző „növényvédőket”, rovarirtó szereket nem a beporzók ellen használják, de hatásuk rájuk sem semleges. A különböző vegyszermaradványok ott maradnak a növény különböző részein, amelyekkel a méhek is találkoznak. A beporzás során a méhek fészkeikbe, kaptárjaikba is elszállítják a vegyszermaradványoktól szennyezett virágport, ami ezáltal a növendékek pusztulásához is vezethet.
A fent említettek mellett, még számos ok, köztük a klímaváltozás, folyamatos szárazodás, egyre szárazabb tavaszi és nyári időszakok is közrejátszanak e fajok eltűnésében. A megfogyatkozás évről évre drasztikusabb, a gazdaságra is hatással levő, pénzben mérhető folyamat. Egyes országokban olyan mértékben eltűntek a beporzók, hogy az addig általuk elvégzett munkát, már az emberek végzik (Pl.: Kínában), ez a termelésre szánt többletráfordítás a termékek jelentős drágulásával is jár. A beporzó rovarok eltűnése a biológiai sokféleség csökkenése és az ebből következő ökológiai katasztrófa mellett, súlyos gazdasági következményekkel is jár, mivel ételeink nagy része a rovarok által végzett szorgos munka a beporzás révén jön létre.
A méhek fennmaradását mi is segíthetjük azzal, ha minél több virágot ültetünk kertjeinkbe, erkélyeinkre, ablakainkba, ha mellőzzük a rovarirtó szerek és gyomirtó szerek használatát, ha teret engedünk a pázsitban utat nyerő virágos növényeknek (többek között pitypangoknak, százszorszépeknek, árvacsalánnak, repkénynek stb.) és ha időt hagyunk a különböző szegélyvegetációk növényeinek a virágzásra (pl.: utak mentén, csatornák mentén, temetőkben).
Ha kertet füvesítünk, már virág magkeverékes fűmagkeveréket is vásárolhatunk, de külön kapható méh- és lepkecsalogató virágmagkeverék is, amelyekből méhlegelő, lepkelegelő szegélyeket, sarkokat alakíthatunk ki. A kereskedelemben pedig számos, szebbnél szebb, mutatós méhecske hotelt, méhecske garázst szerezhetünk be, de akár kis idő ráfordításával ezeket magunk is elkészíthetjük, otthont nyújtva ezáltal az azokat elfoglaló békés természetű poszméheknek.
Ha tehetjük ökológiai gazdaságokból, biogazdaságokból származó termékeket vásároljuk, ezzel is támogatva a vegyszermentes gazdálkodást.
Hazafi Dorottya ökoturisztikai és környezeti nevelési munkatárs
Magos Gábor természetvédelmi őrszolgálatvezető, tájegységvezető
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Nyitókép: mezei poszméh terjőke kígyósziszen. Kép: Bojtos Ferenc
