Tudósok egy csoportja minden jel szerint megfejtette azt a mechanizmust, amellyel a chytridiomycosis nevű gombás betegség szedi áldozatait. A fertőzés gyorsan terjed békák és más kétéltűek között szerte a világban, és okozta már eddig is számos faj kihalását az elmúlt pár évben.
A Science című tudományos folyóiratban most megjelent publikáció azonban előrukkolt a magyarázattal, miszerint a gomba megváltoztatja áldozata elektrolit egyensúlyát, amivel szívmegállást idézhet elő. A járványszerű megbetegedések megértéséhez vezető úton ez egy kulcsfontosságú információ – mondják a szakértők.
Karen Lips, a chytridiomycosis terjedését elemző csoport munkatársa szerint az adatok meggyőzőek. „Gyanítottunk már valami hasonló folyamat zajlik a háttérben, de végre mindezt tényként kezelhetjük” – mondta el a BBC News-nak a Marylandi Egyetem kutatója.
A bőr szerepe
A kétéltűek bőre rendkívül fontos szerepet játszik az állatok életében. A legtöbb faj ugyanis a bőrén keresztül lélegzik, vagy éppen bőrét membránként használva cseréli ki elektrolitjait (a nátriumot vagy éppen a káliumot) a külvilággal. A többségükben ausztrál kutatók egészséges és fertőzött észak-amerikai levelibékák bőrmintáit elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy ezek a vegyületek kevésbé könnyen távoznak a bőrön át, ha a chytrid gomba is jelen van. A fertőzött egyedek vér- és vizeletmintái sokkal kisebb nátrium és kálium koncentrációt mutattak, mint az egészséges egyedek esetében, amelyekben ennek az értéknek csupán felét találták. Más fajoknál, így az embernél is, az ilyenfajta zavarok ismert okai a szívmegállásnak. A tudósok EKG-t is készítettek a békák halálát megelőző egy órában, és szívritmuszavarokat tapasztaltak, amik végül szívmegálláshoz vezettek. Gyógyszerek, amik képesek visszaállítani a békák elektrolit egyensúlyát, pár órával, vagy akár nappal is meghosszabbították a fertőzött egyedek életét, sőt mi több, egyik-másik példány képes volt kiugrani a vizes tálból is. Végül azonban egyikük sem élte túl a betegséget.
A szent misszió
A csoportot vezető kutató, Jamie Voyles, a townsville-i James Cook Egyetem munkatársa szerint a következő lépes az, hogy más fajokban is felfedezzék ugyanezt a jelenséget. „Hiszen – magyarázza a kutató – ez a jelenség számos fajnál lehet halálos, függetlenül attól, hogy éppen szárazföldi vagy vízi állatról beszélünk. Ezért nagyon fontos tudni, pontosan mi is zajlik más, a fertőzésnek kitett fajoknál.” Egy további lépés annak vizsgálata, hogy a gomba miként gátolja az elektrolit szállítást a szervezetben. „Azt viszont nem sikerült tisztáznunk, hogy a gomba hogyan borítja fel a kálium-nátrium-egyensúlyt” – mondja Voyles. „Magyarázat lehet, hogy a gomba kiüríti a toxinokat, vagy éppen károsítja a sejteket. Ennek az okozati viszonynak a felderítése– a Szent Grál meglelése – a soron következő lépés.”
A most tálalt eredmények valószínűleg nem vezetnek el egyértelműen a fertőzések megelőzéséig, vagy azok kezeléséig. A fertőzött kétéltűek gyógyítása ugyanis bár fogságban viszonylag egyszerű feladat a megfelelő vegyszerekkel, ám e pillanatban nincs mód a vadonélő egyedek kezelésére. Számos kutatócsoport dolgozik azon, hogy megfejtse a kétéltűek bőrén élő baktériumok funkcióját, a fajok védelmében potenciálisan betöltött szerepét. Annak megértése, hogy a chytrid gomba milyen szerepet is játszik az elektrolit egyensúly megzavarásában, vezethet el egy, a védő baktériumoknak az eddiginél sokkal pontosabb meghatározásához – magyarázza Lips professzor – és ilyen módon szerepet játszhat a probléma kezelésében is.
Kapcsolódó anyagok:
