2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4%-a szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14% volt. Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is.
A különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg például az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, addig egy másikban a légszennyező anyagok versenyeznek fejfájásunk fő kiváltó okáért. A felmelegedés okozta kockázatok mellett a légszennyező anyagok, különösen a finomszemcsés szálló por (PM2.5) részecskéknek és a nitrátoknak való kitettség a fejfájásos esetek mellett kapcsolatba hozható például a sztrók előfordulásának és súlyosságának fokozódásával, Parkinson-kórral és a szklerózis-multiplex tünetek erősödésével. A légszennyezettség megszüntetése, a kül- és beltéri levegőminőség javítása, valamint a globális felmelegedés általános mérséklése mellett elengedhetetlen a szintén sérülékeny egészségügyi ellátórendszer felkészítése, mert e nélkül az alkalmazkodás is elképzelhetetlen.
A környezeti-éghajlati válság fizikailag és mentálisan is jelentős kockázatot jelent az emberek számára, különös tekintettel az idősekre, a gyermekekre és a krónikus megbetegedésekkel, például szív- és érrendszeri panaszokkal élőkre. Amellett, hogy az emberi tevékenység hatására:
- gyakoribbak a szélsőséges időjárási események miatti sérülések és halálozások,
- új fertőző betegségek jelenhetnek meg és a már ismertek új területeken terjednek,
- hosszabb és intenzívebb allergia szezonokra kell készülni,
- növekszik a szennyező anyagok koncentrációja a vizekben, ami hozzájárul a víz szállította, például gyomrot és bélrendszert támadó fertőzések terjedéséhez,
- gyakoribb a poszttraumás stressz, depresszió és a klímaváltozás okozta szorongás, a klímaváltozás hatására
