Eddig több mint egy millió ember jelentkezett be a Facebookon a Standing Rock Indián Rezervátum környékén, az Észak- Dakotai olajvezeték ellen tiltakozó aktivisták rendőrségi lekövethetősége elleni tiltakozásként. A Dakota Access Csővezetékben érintett Donald Trump leendő USA elnök is, aki 500 millió és 1 milliárd dollár közötti összeget fektetett be az Energy Transfer Partners cégbe.
Április óta, több mint 90 őshonos amerikai törzs, szoros összefogásban fejezi ki határozott nemtetszését a Dakota Access Csővezeték terve ellen az Észak- Dakotai Standing Rock környékén, mondván, hogy az veszélyeztetné a törzs vízellátását és fenyegetné annak szent helyeit.
A Dakota Access olajvezeték beruházás egy olajipari és kőolajvezeték építő cégek, vegyes vállalatok és holdingok által alkotott céghálózat kezében van. A dallasi székhelyű Energy Transfer Partners és leányvállalata a Sunoco Logistics birtokolja a kőolajvezeték 38,25%-át. A MarEn Bakken Company – amely a Enbridge Energy Partners, Marathon Petroleum Company vegyesvállalata – kezében van a vezeték tulajdonrészének 27,6%-a, a maradék 25% pedig a Phillips 66 tulajdonában van.
A kőolajvezeték építésének fő felelőse az Energy Transfer Partners. Ha elkészül a vezeték, azt pedig Sunoco Logistics fogja működtetni. Az Energy Transfer Partners vezérigazgatója Kelcy Warren, milliárdos. 25 évet dolgozott az energiaiparban, 3,8 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik. Van egy lemezkiadó cége is: Music Road Records. Pár napja arról számolt be a Guardian, hogy az Egyesült Államok leendő elnöke is érdekelt a beruházásban: Donald Trump 500 millió és 1 milliárd dollár közötti összeget fektetett be Energy Transfer Partners cégbe, és további 500 millió és 1 milliárd dollár közötti összegű a részesedése a Phillips 66 vállalatban. Kelcy Warren, Energy Transfer Partners vezérigazgatója pedig 103 ezer dollárral támogatta Trump választási kampányát, továbbá a 66 800 dollárral a republikánus pártot.
Nemrég egy poszt jelent meg a Facebook-on, amely azt állította, hogy a Morton Megyei sheriff hivatalában Facebook bejelentkezéseket alapján mérik fel a csővezeték ellen tiltakozókat. „A vízvédők megkérnek MINDENKIT, hogy jelentkezzenek be a Standing Rocknál, hogy elárasszuk és összezavarjuk őket.” – Szólt a poszt, ezen túlmenően arra is ösztönözve a bejelentkezőket, hogy bejelentkezésük mellé másolják és illesszék be e szöveget. A szöveg eredete nem ismeretes, de az igen, hogy nagyon gyorsan elterjedt. A Standing Rock Rezervátum oldalán bejelentkezők száma már közel egymillióra növekedett.
A csővezeték – amely nyers kőolajat hivatott szállítani a Bakken-i olajmezőkről Észak-Dakotába egészen egy Chicago melletti finomítóig – a Missouri folyó útját keresztezné éppen a rezervátum felett. Ezrek építettek tábort a rezervátummal határos földeken és százakat tartóztattak le a számtalan rendőrséggel való összeütközésben. A tiltakozók állítják, hogy felkészültek az utolsó talpalatnyi föld megvédésére is, ahogy a csővezeték projekt folytatódik. A Morton Megyei sheriff hivatalának szóvivője a Guardian-nek elmondta, hogy a részleg „nem monitorozza sem a tiltakozó-tábor sem bármely más helyszín Facebook bejelentkezéseit. Ezen pletykák teljességgel hamisak.”
Lindsey Jones – a Connecticut-i Wethersfield-ből – egyike volt a tiltakozó-táborba távolról bejelentkezőknek. Elmondása szerint szkeptikus volt a tekintetben, hogy efféle Facebook bejelentkezéssel a rendőri tevékenykedés valódi összezavarását lehetne okozni, de általánosságban véve hozzátette: „Azt hiszem ez egy szép gesztusa a szolidaritásnak. Biztosan jobb, mint homokba dugni a fejünket. És bizony gyakran vezet „igazi” aktivizmushoz, mikor emberek, akik mit sem értenek a szervezéshez és az aktivizmushoz olyanokkal kapcsolódnak össze, akik értenek hozzá.”
Kandi Mossett, egy 37 éves őshonos amerikai aktivista, aki már augusztus óta kint van a Standing Rock-i tiltakozáson azt mondta, őt jobban foglalkoztatta a földterület megőrzése, mint a Facebook monitorozás ügye. „Azt gondolom, hogy figyelnek bennünket éppen most is, ahogy beszélgetünk. Ami legjobban zavar, az intim szféra megszállása… hátborzongató és őszintén szólva meglehetősen irritáló.” Mossett véleménye szerint a rendőrség – a geotagging eszközök segítségével – igen könnyen bemérhette volna, hogy a Facebook felhasználók hamisan, más helyszínekről jelentkeztek-e be. Ugyanakkor hozzátette, hogy még ennek ellenére is nagy öröm volt, hogy ilyen sokat említették a Standing Rock-ot a közösségi oldalakon: „Ez lehetőséget ad az embereknek, hogy támogassanak minket.”
Marty Aranayado – a Muscogee törzs szülötte – éppen az egyik táborban állomásozott és elmondása szerint igencsak megszeppent, mikor meglátta, hogy főiskolai ismerősei véletlenszerűen bukkannak föl körülötte; eleinte azt hitte ugyanis, hogy személyesen is megjelentek a helyszínen. „Az emberek itt akarnak lenni, csak néha az élet nem engedi” – mondta – „Ezt azért úgy veszem, mint a szolidaritás kifejezésének egy látható módját. Nem tudom, hogy a stratégiánk beválik-e.” Ahogy kiemelte, a direkt monitorozás – ideértve az alacsonyan szálló helikoptereket, melyek gyakran lézengenek a tábor fölött és néha az éjszaka közepén fényszóróznak – sokkalta idegesítőbb volt számára és a többi tiltakozó számára is: „A monitorozás eszközt ad a kezükbe, hogy kötekedjenek velünk. Tudják, hogy idegesít bennünket és ronthat a helyzeten.”
Wiyaka Eagleman – a Dél- Dakotai Rosebud, Sicangu Lakotáinak tagja – aki áprilistól, a kezdetektől fogva kint van a táborban, úgy írta le a bejelentkezéseket, mint a „támogatás egy formáját.” Ugyanakkor hozzátette: „Azért még szebb lenne, ha ténylegesen itt lenne 550,000 ember.”
A hazai tiltakozásról lásd: A zöld békabőr – avagy kik etetik a fekete kígyót?
A "fekete kígyó" – a Dakota Access olajvezeték – nem a semmiből ereszkedik le. Nem az "égiek" rendeltetése. Vannak, akik építik, vannak akik etetik a fekete kígyót. Az olajkitermelés hatalmas üzlet. Nem véletlenül hívják a kőolajat fekete aranynak is. Sokan benne vannak közvetetten vagy közvetlenül a bizniszben – sokakat csábít a „zöld békabőr” (így nevezik az indiánok az amerikai fizetőeszközt, a dollárt).
Kapcsolódó anyagok:
