Világszerte szennyezési gócok jönnek létre, ahol emberek szenvednek szélütéstől, ráktól, szívbetegségtől a környezet mérgező szennyeződése miatt – állítja egy ENSZ szakértő.
Március 17-én mutatja be az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának David Boyd, emberi jogi és környezetvédelmi speciális referens azt a jelentést, amely azt állítja, az áldozati zónákban – amelyek a világ minden részén megtalálhatók – olyan súlyos környezeti ártalmaknak vannak kitéve az emberek, hogy egészségkárosodások miatt tízmilliók idő előtti halálát okozza.
Az áldozati zóna – sacrifice zone -, úgy tűnik magyarul még nem létező, de az angolban már meghonosodott fogalom. Olyan területekre utal, amelyek folyamatosan ki vannak téve környezeti károknak, ahol ezek megszüntetésére, az eredeti állapotok visszaállítására nem történnek beruházások.
Ilyenek nem csak a fejlődő országokban, hanem az USA-ban is vannak: például a louisianai ,,rákvölgy”, ahol több mint száz olajfinomító, petrolkémiai üzem található, ez az egyik legveszélyeztetettebb hely, a világ egyik leggazdagabb országában, ahol jellemzően egyébként afroamerikai laknak. Boyd a Guardiannak elmondta, a Covid-19-járvány első 18 hónapja alatt környezetszennyezés miatt kétszer annyian haltak meg a Földön, mint a vírus miatt. ,,Hihetetlen mentális problémákat okoz azoknak az embereknek, akik ezeken a területeken élnek. Sérülnek emberi jogaik a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez, ami azt jelenti, az élethez fűződő jogaik is csökkennek. Rák, szívbetegségek, légzőszervi problémák, az utódnemzésben szerepet játszó szervek károsodásai sújtják őket” – figyelmeztet Boyd.
Kilencmillióan haltak meg tehát idő előtt az említett időszakban a környezetszennyezés áldozataként, ami minden hatodik halálozás oka: háromszor többen áldozatai ennek, mint a maláriának, az AIDS-nek és a tuberkulózisnak együttvéve, és tizenötször többen, mint az erőszak összes formájának, beleértve a hétköznapi gyilkosságokat, a háborúkat, az erőszak minden formáját.
A Földet tovább mérgezzük, annak ellenére, hogy több vegyszert betiltottak: a kemikáliák gyártása 2010 és 2017 között megkétszereződött, és 2030-ig újra megduplázódik. A világon a legrosszabb helyek közé a zambiai Kabwe tartomány tartozik, ahol a gyerekek vérében 95 százalékkal magasabb az ólomtartalom a megengedettnél, ami életük végéig tartó intellektuális károsodásokat okoz. Szintén közismert a Kolozsvár melletti Pata Rat hulladéklerakó területe, ahol a romaközösség van kitéve arzénnak, ólomnak, higanynak és más szennyezőanyagoknak. Említhető továbbá a karibi francia szigetek, Guadeloupe és Martinique, ahol a lakosság 90 százalékának a vérében megtalálható a rákkeltő rovarirtó hatóanyag, a klórdekon.
A szennyezés fő bűnöse az ipar, amely figyelmen kívül hagyja a társadalmi, környezeti veszélyeket. A pénz képezi a legnagyobb akadályt, hogy a klímakrízisre, a biológiai diverzitás csökkenésére és a mindent ellepő szennyeződésre figyelmeztető jelzések célba juthassanak. Az olaj- és széntársaságok nem fognak maguktól szélenergia- és napenergia-hasznosító társaságokká átalakulni. ,,A kormányok kötelezettsége, hogy elismerjék, megvédjék és kiteljesítsék az emberi jogokat” – mondja az aktivista.
Boyd szerint az mindenesetre optimizmusra ad okot szerinte, hogy az Emberi Jogi Tanács fél évvel ezelőtt először elismerte, hogy mindenkinek joga van az egészséges és élhető környezethez. A korábbi klímaváltozás elleni megállapodások formálisan végrehajthatatlanok voltak, de összeegyeztetve az emberi jogi megfontolásokkal, olyan intézmények bevonását is lehetővé teszik, amelyek már elszámoltathatók.
Egyre aggasztóbb a folyók gyógyszerszármazék szennyezése
Egy új kutatás a vizsgált folyószakaszok negyedében talált potenciálisan mérgező mennyiségű gyógyszerszármazékot és más, emberi fogyasztásból származó vegyületet. A kutatók a világ különböző tájain, a Temzétől az Amazonasig, 258 folyó több mint ezer pontján gyűjtöttek vízmintákat. Eredményeik szerint Pakisztán, Bolívia és Etiópia folyói a legszennyezettebbek, míg Izland, Norvégia és az Amazonas vidékének folyói a legtisztábbak közé tartoznak – írja a BBC hírportálja. Minden kontinens folyóiban találtak gyógyszerszennyezést, a nikotin, a koffein és a paracetamol mindenütt felbukkant, beleértve az Antarktiszt is. A folyókban kimutatták a bétablokkolókat, antibiotikumokat, antidepresszánsokat, altatókat és antihisztaminokat. A legtöbb vegyi anyag koncentrációja alacsonyabb volt annál, hogy ökológiai hatása legyen, viszont a vizsgált helyek több mint negyedében olyan magas volt a szennyezőanyagok szintje, ami már veszélyt jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre. A kutatás szerint az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok folyói voltak a legszennyezettebbek.
Nyitókép: vízszennyezés Patagónia lila öböl kép: Daniel Feldman AFP
