Top listák mindig is voltak, de hogy mely cégeket gyűlölnek leginkább az Egyesült Államokban azt még nem olvastam eddig. Most ilyen is akad, s ezen a Monsanto csak a tizenhatodik helyet szerezte meg.
Nem árulok el titkot, hogy nem hiszek az efféle listákban. Az átlagember ugyan miként ismerne tengernyi céget és előéletüket, viszont a Monsanto a környezet-egészségügy területén dolgozó amberek körében bizony töretlenül népszerűtlen. A Bayer megvette ezt a népszerűtlen vállalatot, de nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy hatalmas hibát követett el. Igaz, nem látok a zsugások kártyáiba.
Kövessük kicsit a tőzsdei hullámvasútat.
2014-től 95 Eurós értékről, emelkedő tendenciával 2015. bizonyos időszakaiban a Bayer részvényeket 140 Euró fölött is jegyezték. Ma öt évre visszatekintve bizonyosnak tűnik, hogy ez volt a legjobb időszak. Ez követte a folyamatos csökkenés, amely 2016. második félévében érte el a hullámvölgy mélyét 85 Euróval. Aztán lassú emelkedés kezdődött, s egy évvel ezelőtt a Bayer részvénye a 120 Eurót is elérte. A Monsanto vásárlása tehát a befektetők számára biztatónak tűnt. Johnson (a non-Hodgkin limfómában megbetegedett kertész kártérítési igénye a Roundup hatása miatt) és a Californiai EPA (a US EPA-tól eltérően foglalt állás a glyphosate rákkeltő hatásának megítélésében, vagyis az IARC döntésével ért egyet, s ehhez törvényes joga van) ellen elvesztett Monsanto (Bayer) perek hatására 88 Euróra szállt alá.
A Monsanto ügyvédjei másodfokon mindkét pert ismételten elvesztették, bár a Johnson perében a büntetési tétel a nyilvánosság számára elégtelen indoklással 250 millió dollárról 39 millió dollárra csökkent. Ezt akár fél győzelemként is elkönyvelheti a Bayer, hiszen ehhez még új tárgyalás és bizonyítási eljárás sem kellett. A tőzsdei közösséget azonban ez sem nyugtatta meg, s mára történelmi mélységbe szállt alá a Bayer részvényének ára: 66 Euró. Ez egy év adataihoz viszonyítva -38%.
Mi indokolja ezt?
Nos, nyilvánvalóan a bírósági döntések miatt megrendült bizalom, és a mára 8700 felperesre gondolva, akit rosszindulatú betegségeiket a Roundup és társai számlájára írják. Irtózatos mennyiségű per, és ha efféle kimenetek várhatól (87 millió US dollár/fő), akkor a Bayer bizony gazdaságilag megrokkan. Legalábbis a növényvédő szerekkel és GM-növényekkel foglalkozó üzletága csődközeli állapotba kerül. A gyógyszerágazat csak ideig-óráig tudja kompenzálni a várható vesztességet. Itt persze még nem tartunk, de a tőzsdei árakban a gazdasági gondolkodás a jövőt képezi le. Az elemzők most így látják. A Bayernek le kell nyelnie a Monsanto-vásárlás miatti keserű pirulát, és ez akár 800 milliárd US dollár vesztességet is jelenthet a számára – állítja az egyikük.
Ha ezt a vásárlás árához viszonyítjuk (63 milliárd US dollár), akkor lesz világos az, hogy a tőzsde milyen léptékű veszélyt szimatol. Ennek a tendenciának a megfordításához nem elég az, ha a büntetési tétel érthetetlen gyorsasággal 16%-ra csökken. A döntés még a Bayert is meglepte, Johnson kártérítését érintetlenül hagyta, vagyis az ő érdekét nem sértette, csak az elrettentő nagyságú büntetés összegét csökkentette. A Bayer (Monsanto) számára azonban csak az ellenkező értelmű bírói döntés lenne megoldás, mégpedig az, hogy a Johnson betegségéhez a Roundup-nak nincs köze. Ezzel ellenkező értelmű a másodfokú döntés is, hiszen a kártérítés értékét továbbra is 39 millió US dollárban hagyta meg, vagyis a Roundup-ot tartja a betegség okának, illetve hogy a kertészt a veszélyre semmi sem figyelmeztette a csomagoláson.
És Magyarországon?
A Roundup-ügy messze túlmutat a kaliforniai pereken. A GMO vetőmag-üzletben vezető Monsanto (Bayer) évi 11 milliárd US dollár jövedelemre tesz szert csak ebből. A glyphosate elmarasztalása ezt a bevételi forrást is befagyasztja, azon túlmenően, hogy a növényi géntechnológia vezető terméke kidől a sorból. A vezető termék az, amely a többi fejlesztést finanszírozza. A dominósor kezdheti az dőlést.
A glyphosate-gyártása ma Kínában történik, szinte mindenhová ez az ország szállít, s gondolom a ChemChina gazdasági tündöklésének is ez az egyik oka, amely azt eredményezte, hogy nem is olyan régen megvette a Syngenta-t, a valamikor patinás svájci (Ciba-Geigy) gyógyszergyártó céget. A Syngenta (ma növényi géntechnológiával is foglalkozik) is gyárt és forgalmaz generikus glyphosate hatóanyagú készítményeket (Flexstar).
A glyphosate piacon nagyon sok kisebb, generikus hatóanyagokkal foglalkozó, de azért tekintélyes gazdasági erősségű cég osztozik még, akikről még nem is beszélünk. Arról sem szóltam, hogy a Roundup egészségügyi hatása nagyban az egyik formázószeréhez (POEA és társai) köthető, amit nálunk is viharos gyorsasággal kivontak a forgalomból. Ez is komoly piaci szegmens. Azt szeretném mondani, hogy a glyphosate esetleges bukása hatalmas gazdasági mélyrepülést von maga után több meghatározó vállalatnál. Vannak, akik szerint más formázóanyag használatával a glyphosate esetleg megmenthető. Én kétlem ezt, ha más nem akkor a hormonmoduláns hatása csapja majd rá a kaput.
A mostani ítéletek és következményeik szerintem, csak az opera zimankós, többtételes nyitányai. A Bayer megtépázott drogistaként lép a színre és követi a múlt árnyéka – eddig semmi meglepő. A valóságos háború azonban a szövetségi bíróság előtt zajlik majd. Az Egyesült Államok vezetésének talán azt is meg kell majd fontolnia, hogy engedi-e égig nőni a ’módosított uborkafákat’, mert ez mostanra a vegyiparban megtörtént.
Az alábbi cikket szemlézte, és véleményezte Darbas Bála ökotoxikológus professzor.
