Jelentősen emelkedhet a japán energiaellátásban a megújuló energiaforrások szerepe azt követően, hogy a japán országgyűlés felsőháza is megszavazta az alternatív energiatermelésre vonatkozó kötelező átvételi rendszer bevezetését. Ezzel az atomkatasztrófa sújtotta ország lehet a következő nagy sztori a globális megújuló piacon.
A fukusimai tragédiát követően a japán vezetés a korábbi nukleáris politika feladásáról határozott, és új, a megújuló energiaforrásokra alapozó politikát hirdetett. Ezen új célkitűzésnek meghatározó eleme a japán országgyűlés által megszavazott jogszabály, amelynek eredményeképpen a szigetországban is az Európa számos országára jellemző kötelező átvételi rendszert vezetnek be a nap-, a szél-, kis méretű víz- és geotermális energiára. A rendszer lényege, hogy a közművállalatoknak a piaci árnál magasabb áron kell megvásárolniuk a zöld energiát, azonban ezt az ártöbbletet a fogyasztói árakban érvényesítik, vagyis a fogyasztók fizetik meg az alternatív energiatermelés magasabb árát. A Business Green beszámolója szerint ellenzéki nyomásra a jóváhagyott jogszabály az energiaintenzív iparágak számára könnyítéseket tartalmaz, hogy ne veszélyeztesse azok versenyképességét.
Habár a nemzetközi portálok beszámolói szerint az átvételi árakat még nem határozták meg, számos megújuló energetikában érdekelt japán cég a belső kereslet jelentős emelkedésére készül. Egyes vélemények szerint a napenergetikai berendezések utáni igény éves szinten akár meg is tízszereződhet. E hatalmas méretű keresletnövekedés miatt több japán elemző egyben aggályainak is hangot adott, mondván, hogy a belföldi gyártók nem biztos, hogy képesek lesznek tartani az iramot, valamint a kínai beszállítókkal való versengést. A 2012 júliusában elinduló rendszer akár 20 évre előre meghatározza majd az átvételi árakat, amelyeket egyébként háromévenként fel is vizsgálnak majd. A kormány számításai szerint a következő 10 évben 30 GW-nyi új kapacitás épülhet Japánban, amellyel a megújuló energiák részaránya az ország energiamixében a jelenlegi 9%-ról 20%-ra emelkedhet.
A japán politika ezzel a döntéssel egyértelművé tette, hogy – az energiahordozókban egyébként igen szegény – ország energiaellátásnak jövőjét nem nukleáris, hanem zöld alapon képzeli el. Az elfogadott jogszabály egyben rendelkezik arról is, hogy ország ÜHG-kibocsátását 1990-es bázison 2020-ra 25%-kal csökkentik.
