Fejfájás, fáradtság, tompaság, koncentrációs problémák – mindenki tapasztalhatta ezeket a tüneteket, és sokszor semmi más nem áll a háttérben, mint a friss levegő hiánya. Életünk túlnyomó részét zárt terekben töltjük, nem mindegy hát, hogy milyen minőségű levegőt szívunk be. A rossz levegő nemcsak rossz közérzetet okozhat, de az egyre gyakoribb asztmás és allergiás betegségekért is részben felelőssé tehető.
Egy átlagos család naponta 10 liter párát termel, és ehhez hozzájárul még a különböző háztartási tevékenységből (főzés, mosás, ruhaszárítás, fürdés) keletkező páraképződés. Ráadásul a mai épületek – az energiatakarékosság jegyében – fokozott légzárást eredményező technikával készülnek. Az ajtók, ablakok, a szigetelések mind azt a célt szolgálják, hogy hatékony legyen az energia hasznosítás. Mindez magasabb páratartalmat jelent a belső terekben.
Mind otthon, mind a munkahelyünkön egyre több elektromos berendezés vesz körül bennünket, melyek szintén szennyezik a levegőt. És a gyerekeink számára akár méregdrágán megvásárolt műanyag játékok, bútorok is tartalmazhatnak vegyi anyagokat, így ők fokozottabb veszélynek vannak kitéve. Bár télen kevésbé van kedvünk ablakot nyitni a beáramló hideg miatt, figyeljünk arra, hogy a páratartalom csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében minden zárt térnek lélegeznie kell.
A kulcs a szellőztetés, amit nem mindegy, hogyan teszünk. A rendszeres és hatékony szellőztetéssel nemcsak a közérzetünket, az életminőségünket javíthatjuk, de a berendezési tárgyainkat, bútorainkat, sőt magát az otthonunkat is megóvhatjuk, pl. a penészedéstől.
Nem akkor biztosítunk friss levegőt, ha az ablakot egész nap résnyire nyitva hagyjuk, és közben a hőenergia egy részét veszni hagyjuk, hanem a napi többszöri 5-10 perces szellőztetés teljes levegőcserét eredményezhet. A hálószobát minden reggel szellőztessük ki, tágra nyitott ablakokkal, évszaktól függően 10-30 percig. A szellőztetés előtt mindig kapcsoljuk ki, vagy állítsuk alacsony fokozatra a fűtést, és csak a szellőztetést követően kapcsoljuk fel. A helyes szellőztetéskor az ablakok teljesen nyitottak legyenek, és alkalmazhatunk kereszthuzatot is. A konyha jó levegőjének a megőrzéséhez fontos, hogy a főzéskor mindig használjunk fedőt és nyissunk a konyhában ablakot, vagy utána alaposan szellőztessük ki a helyiséget.
A frissen mosott ruhákat ne a lakásban teregessük ki, mert ez is nagy párával jár. Zárt ajtó mögött zuhanyozzunk, fürdés után ne csak a fürdőkádat tisztítsuk meg, hanem töröljük szárazra a csempét és a padlót is, majd nyissuk ki a fürdőszoba ablakát. Takarítás után hagyjuk, hogy a levegő átjárja a szobákat.
Lehetőség szerint a külső falak mellé ne állítsunk bútorokat, mert a páralecsapódás és a penészedés többnyire hideg külső falak mellé állított bútorok közelében alakul ki. A penészedés nemcsak a bútorban, falakban tesz kárt, de az asztmás és allergiás tüneteket is okozhat.
Amennyiben nem sikerült elkerülni a penészedést, állandó harcot vívhatunk a penészgombák ellen. A latin nevén Aspergillus nigerként emlegetett élősködő spórái ugyanis még rossz körülmények között is évekig életképesek. A penészmentesítés nagy kaland, és sokszor csak időleges eredménnyel jár, mert előfordulhat, hogy néhány penészmentes hónap után kezdhetjük elölről a penész elleni harcot.
Ebben a harcban házi szerek és kemikáliák is segíthetnek, de a háztartás vegyszermentesítése érdekében a környezetbarát megoldást ajánljuk.
A teafaolaj hatékony, természetes gombaölő szer.
A fürdőszobában vagy a konyhában felbukkanó penész ellen úgy vethetjük be, ha egy evőkanálnyit alaposan elkeverünk két deci vízben, majd az így nyert oldattal befújjuk a penészes területet. Néhány napig hagyjuk hatni a szert, majd a porrá vált penészt porszívózzuk fel a falról vagy töröljük le a csempéről.
Penész nemcsak a falon vagy a csempén jelenhet meg, hanem a bútorokon is. Ezen a bórax segíthet: két pohár forró vizet elkeverünk fél pohár bóraxszal, és egy szivaccsal áttöröljük a szövetet. Néhány óra hatóidő után tiszta vízzel át kell öblíteni.
Az általános ökotisztítószer, az ecet a penész ellen is hatékony. A fürdőszobában ecetbe mártott ronggyal vagy szivaccsal súrolhatjuk le a felületekről a penészfoltokat foltokat. Ha makacs szennyeződésekkel van dolgunk, szórófejes flakonból spriccelünk ecetet a kívánt részekre, majd negyed órás hatóidő után könnyebben eltávolíthatjuk.
Erre a célra a szódabikarbóna is használható. Vízzel masszát keverünk vele, ezt rákenjük a penészes felületekre, majd negyedóra után lesúroljuk.
Ha a természetes szerekkel nem győztünk a penész elleni hadműveletben, számos vegyszert hívhatunk segítségül. Fontos, hogy mindig csak egyfélét használjunk és alkalmazásukkor védőkesztyűt vegyünk fel és gyakran szellőztessünk. Amennyiben pedig végleges megoldást szeretnénk, vagy éppen festés előtt állunk, hőszigetelő festéket is választhatunk, ami nem csak a penész ellen számít hosszútávú megoldásnak, de a energiamegtakarítást is jelent.
A lakásunk belső levegőjével kapcsolatos információkat is megismerheti a veszprémi ZöldLakban. A Diófa utca 3.-ban egy közel 100 éves romházból varázsolt környezetvédelmi lakossági bemutató központként funkcionáló ZöldLakot a Kör Alapítvány, melyre a környezet és energia operatív programból 47 millió forintot nyertek. A Magyarországon egyedülálló program lényege egy olyan zöld lakás létrehozása, és öt éven keresztül bemutatóközpontként való üzemeltetése, ahol a látogatókkal működés közben megismertetik azokat a környezettudatos megoldásokat, amelyekkel gazdaságosabbá, hatékonyabbá, zöldebbé tehetik a saját lakásukat. Nem drága, csúcsminőségű beruházásokra kell gondolni, hanem olyan megfizethető megoldásokra, amelyeket bárki megtehet, kialakíthat. A bemutatandó praktikák mellett részletes leírás is található számításokkal, hogy mindenki tudja, mivel járhat otthonának környezetbarátabbá tétele. 
Kapcsolódó anyagok:
